Egyebek között ezt mutatja az egykori belügyminiszterről elnevezett Szemere Indexnek az önkormányzatok bizalmát mérő barométere, amelyet településvezetők megkérdezésével állított fel a Helyi Obszervatórium. A Bizalmi Barométer hét témakörrel fedte le azokat a szférákat, amelyek érdemben befolyásolják az önkormányzatok munkáját. Az önkormányzati szövetségek és a nem kormányzati intézmények (pl. Állami Számvevőszék, bíróságok) élvezik leginkább a helyi vezetők bizalmát. Viszonylag alacsony bizalmat élvez a törvényhozás, a sajtó (ellenőrzés), a gazdasági környezet és az Európai Unió. A gazdasági környezeten belül már novemberben is az országos helyzet megítélése volt a legkritikusabb.
Az ország hét régióját a vizsgálat szempontjából három csoportba sorolták. A déli régiók (Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) polgármesterei valamelyest bizalmatlanabbak a környezetükkel szemben, mint az ország más térségeinek helyi vezetői. Főleg a törvényhozásba és az Európai Unióba vetett bizalmuk nevezhető negatívnak. Az esetünkben Közép-Magyarországot is magában foglaló nyugati, gazdagabb országrész bizalmi szintje alig magasabb a keleti régiókénál.
További grafikonok! Kattintson!
A városi polgármesterek környezetükbe vetett átlagos bizalma erősebb, mint a falvaké, de az átlag mögött komoly strukturális különbségek húzódnak meg. A gazdasági környezet megítélésében nem mértek különbséget a két településtípus között. A legnagyobb eltérést az Európai Unió érzékelt hatása mutatja. A városi polgármesterek véleménye az Unióról már a pozitív, miközben a falvaké semleges. A törvényhozás megítélése a falvakban rendkívül rossz, bizalmuk nagyon alacsony, alig éri el a semleges szintet.
A pénzügyi egyensúly is múlhat a bizalmon
A kutatók szerint az ország intézményeinek eltérő megítélését a települések érdekérvényesítő képessége is befolyásolja. A kevesebb állami és uniós támogatásban részesülő kistelepülések, valamint az ország déli régiói bizalmatlanabbak az Országgyűlés és a kormányzati szervezetek iránt, mint az átlagosnál több forrásban részesülő városok, valamint a közép- és nyugat-magyarországi önkormányzatok.
A bizalomhiány ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. Akár az ország pénzügyi egyensúlya is múlhat azon, ha nincs összhang a kormányzati szféra, illetve a GDP 12,3 százalékát kitevő önkormányzati szféra között, hiszen a települések további eladósodása az állam adósságkezelését is megnehezíti.
