A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást 2009 végéig egy 2004-ben hozott kormányrendelet szabályozza, ezt váltja fel jövő év első napjától a törvény. A szabályozás rendszere és sok előírása változatlan maradt, de új szabályok is bekerültek a törvénybe.

A törvény meghatározza a gépjárműflotta minimális nagyságát: eszerint öt jármű tekinthető flottának, és ezekre is előre kalkulálható díjat kell megadniuk a biztosítóknak.

Eddig a biztosítók október végén hirdették meg a következő évi kgfb díjaikat. Az ügyfeleknek december 1. éjfélig kellett felmondaniuk meglévő szerződésüket, amennyiben új biztosítót akarnak választani. Az új biztosítóval viszont elegendő volt megkötni a szerződést az év utolsó napjáig, mivel a biztosítási időszak az év első napjától az utolsóig tartott. Aki év közben vásárolt kocsit, annak akkortól tartott a biztosítása az év utolsó napjáig.

4-5 év múlva érezzük a változást

A módosítás talán legfontosabb része az, hogy a biztosítási évforduló a szerződéskötés napja, akkortól számít az egy évnyi biztosítási időszak. Jövő év első napjától tehát mindenkinek változatlan marad a biztosítási időszaka, de 4-5 év múlva már érezni fogják a biztosítók az év végi kampány csitulását. Évente ugyan is mintegy 400 ezer használt autó cserél gazdát, és ehhez jönnek az új autók.

A biztosítók továbbra is október végén hirdetnek díjat, amelyet egy évig nem módosíthatnak. Mindenkire az a tarifa lesz érvényes, amely a biztosítási évfordulóján élt. Az évforduló előtt 50 nappal a biztosító köteles értesíteni az ügyfelét arról, hogy lejár a biztosítása, és közölnie kell az új díjat. Az ügyfél továbbra is a lejáratot megelőző 30. napig mondhatja fel a biztosítást, és az évfordulót követő napon kell rendelkeznie új biztosítással.

60 napos kockázatvállalás

A biztosító helytállási kötelezettsége a dologi károkra - káreseményenként - továbbra is 500 millió, míg a személyi sérülésekre a jelenlegi 1,5 milliárd helyett 1,6 milliárd forint lesz. A díjjal elmaradt ügyfél kockázatát 30 napig viseli a biztosító, de ha felszólította fizetésre, akkor 60 napig tart a kockázatvállalás.

A biztosító visszakövetelheti - meghatározott limitig - az általa kifizetett összeget akkor, ha a károkozó biztosított súlyos jogsértést követett el. Ilyen például az ittas vezetés, a szándékos károkozás, a vezetés átengedése jogosítvánnyal nem rendelkező személynek, és a jármű elhanyagolt műszaki állapota is.

Bonus-malus

A törvény előírja a kgfb kötvények központi nyilvántartását, az abban szereplő adatokat negyedévente kell összefuttatni a gépjármű nyilvántartással, és a biztosítatlan járműveket ki kell vonni a forgalomból. Létre kell hozni egy kárnyilvántartó szervezetet, amely a kártörténetet regisztrálja, és ez adja ki a bonus-malus igazolásokat is. A szakma ettől azt várja, hogy a huszonéves biztosított nem kaphasson három kocsira is 10-es bonus fokozatot. Emellett a biztosítók információs központot is működtetnek, amely a károsultaknak nyújt segítséget.

A törvény nem tartalmazza a díj alapjául szolgáló járműkategóriákat (ez jelenleg a hengerek térfogatát jelenti), valamint a bonus-malus rendszert. Ezeket a pénzügyminiszter szabályozta a végrehajtási rendeletben. A járműveket nem a motor hengerűrtartalma, hanem annak teljesítménye alapján kell osztályba sorolni a következő díjhirdetéskor. Az előzetes kalkuláció szerint ez a változás a kocsik 10 százalékát érinti. A bonus-malus besorolás változatlan maradt.

Az első csekk

Januártól az üzemben tartó a szerződő fél, és nem a tulajdonos. Nem tartható ugyanis tovább az a gyakorlat, hogy a városi unoka a falusi nagyapa nevén lévő, olcsó biztosítású autóval rója a városi utakat.

Az új szabályozásnak a biztosítóváltást leginkább elősegítő eleme az, hogy az új biztosító az ügyfél nyilatkozata alapján állítja majd be a bónusz fokozatot, és küldi ki az első csekket. Ellentétben a korábbi gyakorlattal az új biztosítónak nem A00-ban (a drágább alapdíjon), hanem a kedvezőbb bónuszos díjon kell majd megküldenie az első csekket. Ez a besorolás csak a végleges igazolás megérkezéséig tart, ha az nem egyezik meg a bemondottal.

Az aktív kárrendezés - amikor a más biztosítónál lévő jármű okozta kárt a saját biztosító téríti meg - kimaradt a kgfb törvényből, mivel a biztosítók többsége nem támogatta.