Miért lesz még fontosabb a tanulás, mint jelenleg? És hogyan érint ez szinte mindenkit? Íme a tanulmány 5 legérdekesebb pontja:
1. A technológia olyan szinten gyorsult fel, a robotika és a mesterséges intelligencia olyan hatással van és lesz a gazdaságra, amely miatt az eddig megszerzett készségeinken túl másra is szükségünk lesz a jövőben a munkaerőpiacon. Ugyanis a hozzáadott értékkel nem rendelkező szakembereket egyre több területen az egyre olcsóbb robotok váltják majd fel. A jövő nagy kérdése, hogy vajon az új munkahelyek milyen arányban jönnek létre az emberek és a robotok számára? Ahhoz, hogy az ember legyen kedvezőbb helyzetben, folyamatos, élethosszig tartó tanulásra van szüksége. Mit jelen ez a gyakorlatban? Egyrészt jelentheti egy már meglévő szakma mellett egy másik szakterület elsajátítását, illetve bizonyos képességek fejlesztését. A szakértők azt állítják, hogy a legtöbb olyan munkát, amely nagy mennyiségű adatfeldolgozást igényel, például orvosi diagnosztikát, marketinget, üzleti elemzést, finanszírozást vagy jogi támogatást, valószínűleg robotok fognak végrehajtani. Az informatikai ágazat automatizálása hosszabb távú hatásai kedvezőtlenül érintik az olyan munkákat, amelyek igazgatási, eljárási feladatokat (például középvezetést, jogi támogatást, humán erőforrásokat) és szigorúan adatközpontú összetevőket (például kiskereskedelem, marketing, orvosi diagnosztika) tartalmaznak. A szolgáltatási ágazat a jelenleginél viszont sokkal több embert alkalmaz majd.
2. A Volkswagen, az egyik legnagyobb autógyártó, világszerte 53 ezer munkavállalót szeretne elbocsátani. Ezzel párhuzamosan a cég 5 ezer szoftvermérnököt bérel Németországban az elektromos motor fejlesztése céljából. A logisztika az az iparág, amely a hatalmas átalakulása következtében majdnem teljes automatizálási szintet ér el a közeljövőben az önjáró autók és teherautók bevezetésével. A személyszállításban is jelentős változásokat tapasztalunk majd: az önjáró autók bevezetésével és folyamatos fejlesztésével egyre kevesebb ember irányította autó lesz az utakon. Felmerül a kérdés, hogy Magyarországon ez vajon mikorra várható? „Elektromos autókat már a 19. század végén is készítettek, természetesen sokkal kevésbé kifinomult technológiával,mint manapság, sokkal kisebb hatótávolsággal és ólomakkumulátorokkal. A villamos autózás ma reneszánszát éli, ami a modern lítium alapú akkumulátoroknak köszönhető. Nem csak a villamos energiatárolóink, hanem a számítógépeink is jelentősen fejlődtek az utóbbi időben, ami lehetővé teszi az önvezető járművek sorozatgyártását. Az ember vészhelyzetben gyakran nem képes a helyzet optimális kezelésére, egy megfelelő gondossággal kifejlesztett szoftver sokkal biztonságosabb közlekedést eredményezhet. Az autógyártók és a hazai politikum elszántságát mutatja, hogy Magyarországon a következő néhány évben kialakításra kerül egy óriási önvezető autó tesztpálya. Egyébként már Budapesten is teszteltek önvezető autókat, a technológia közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Felmerülhet a kérdés: mi lesz a sofőrökkel? Ahogy az önvezető technológiák egyre jobban elterjednek, úgy csökken majd a szükséglet a gépjárművezetők iránt, ezzel egy időben az önvezető algoritmusokat kódoló kreatív programozókra egyre nagyobb szükség lesz.” – válaszolt a kérdésre Veréb Szabolcs Kazy, A Green Fox Academy Hardver programozó képzésének mentora.
3. Az Egyesült Államokban, Kentuckyban szénbányászokat programozóvá képeznek, hiszen az alacsony képzettségű, idősödő munkaerő jövője valószínűleg a regionális munkaerőpiac leginkább érintett területe a mérhetetlen technikai fejlődés és innováció fényében. Tehát akkor szénbányászból bitbányászt? „Első hallásra furcsának tűnhet, de nem lehetetlen. Az X generáció előtt egy ember élete során csak egy szakmával rendelkezett, azonban manapság ez átalakulni látszik. Egyre nagyobb szükség van a multidiszciplináris tudásra, egyre gyakrabban kell pályát változtatnia az embereknek. Ez nem feltétlenül jelenti a jelenlegi társadalmi berendezkedésünk végét, csupán máshogy kell gondolkodnunk a tanulásról, a tudásról. Egyes szakmáknak ez kezdetektől fogva megszokott dolog, a programozói vagy mérnöki szakmákban folyamatosan követni kell a technika és a tudomány fejlődését, máskülönben a világ elrohan mellettük. Meg kell azzal a gondolattal barátkozni, hogy mindenki jó pap lesz, hiszen tudjuk, a jó pap holtig tanul.”- mondta Kazy.
4. A 2017-es Human Capital Trends jelentésében a Deloitte arra a következtetésre jutott, hogy a mesterséges intelligencia nem kiküszöböli a munkahelyeket, hanem lényegében megszünteti a munkahelyek alapvető, időigényes feladatait, és újakat hoz létre. Melyek lesznek ezek? – „A robotok és mesterséges intelligencia elterjedésével egyre kevesebb szükség lesz a monoton munkákra. Ezeket a gépek kiválóan meg tudják csinálni helyettünk jelentősen kevesebb anyagi ráfordítással. De mit kezdünk a rengeteg gyári munkással, gépjármű vezetővel, baristával? Képzünk belőlük programozót, robot karbantartót, robot betanítót és egyéb olyan szakmát, amelyre most még gondolni sem tudunk. Mindent az igények szabnak meg, így szűnnek meg és jönnek létre szakmák. Az is elképzelhető, hogy a társadalmi berendezkedésünk változik meg és kevesebb munkaidőért ugyanannyi értékkel rendelkező fizetéssel térünk haza, mint manapság. Ez nem hirtelen és nem egyszerre mindenhol fog megtörténni, de szépen lassan minden megváltozhat.”- magyarázta a mentor.
5. A legutóbbi munkaerő-toborzási tendenciák alapján a tanulmányt készítők megfigyelték, hogy ma a munkaadók a világ minden táján egyre kevésbé összpontosítanak a jelöltek oktatási hátterére, hagyományos értelemben. Az újonnan létrehozott munkahelyek közül az előfeltételek nem feltétlenül tartalmaznak diplomát, mivel a szükséges készségek és tapasztalatok számos különböző csatornán keresztül elérhetőek, főiskolai vagy egyetemi oktatáson kívül is. Melyek a legújabb trendek a tanulmány szerint?
A tanulmány rávilágít, hogy a világ legnehezebb kihívásainak kezelésére az emberiségnek szüksége van a nagy teljesítményű rendszerekre, a megnövekedett feldolgozóerőre és a gépek összetett algoritmusaira. Amióta az első sakkot játszó számítógépes rendszer, a Deep Blue legyőzte a sakkbajnok Garry Kasparovot, tudjuk, hogy a számítógépek valójában legyőzhetik az embereket az analitika és a stratégia egyes területein. Úgy tűnik, hogy az egész életen át tartó tanulás iránti elkötelezettség elkerülhetetlen képesség a túlélésért, mind a felsőoktatás előtt, mind pedig azt meghaladóan. Az önkéntes, informális tréningek, a gyakran széles körben elérhető online tanfolyamok formájában tömegeknek kínálnak nagy értéket és fokozottabb foglalkoztathatóságot az egész világon. Ezek a képzések rendkívül koncentráltak, rugalmasak, interaktívak. Az elkövetkező generációk egyre inkább a telekommunikációra és a számítógépekre támaszkodnak, ez a technológiával töltött környezet kétségtelenül befolyásolja a gyermekek érdeklődését és karrierjének megválasztását. Már egészen fiatal korban szert tehet valaki több éves tapasztalatra a trendi technológiai területeken, mint például a kódolás és a programozás.
„Nyilván nem, a tanulmány lényege az, hogy a tanulási hajlandóság lesz az egyik legfontosabb készség a jövőben. Nem csak programozóra lesz szükség, azonban a programozás egy remek példa, mert viszonylag könnyen megtanulható annak ellenére, hogy a köztudatban elérhetetlen tudásként él.”- összegezte Kazy.
A kognitív képességek, a kritikai gondolkodás, a józan ész, az intellektuális kíváncsiság és a társadalmi felelősségvállalás csupán néhány olyan, a tulajdonságok hosszú listáján, amelyek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A jövő jól felszerelt munkatársai, a legfontosabb technikai készségeik mellett a tanulási hajlandóságukról is híresek lesznek. Mivel a gépek egyre több feladatorientált, rutinszerű folyamatot vesznek át, a hús-vér embereknek olyan viselkedésformákat kell kifejleszteniük, amelyeket a számítógépek nem tudnak elsajátítani: az empátia, a kontextuális megítélés, a kulturális érzékenység és az innováció a személyes tulajdonságok középpontjában áll, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a sikerhez, minden munkakörnyezetben.
