Soha nem látott nagyságú fegyverkezésbe kezdett a magyar kormány. A honvédelmi alap költségvetése majdnem megkétszereződik. Jövőre már 1310 milliárd forintot tesznek a honvédelmi alapba, ami jóval több az idei 842 milliárdnál. Az indoklás szerint erre a fegyvermennyiségre a béke megőrzése miatt van szükség.

Ennek a gondolatnak gyakorlatilag épp az ellenkezőjét mondta a vilniusi NATO-csúcson Orbán Viktor, miszerint Ukrajnának egyáltalán nem kellene fegyvereket szállítani a békéhez.

Ezt követően mindenképpen el kellene dönteni azt a kardinális kérdést, hogy akkor kellenek-e fegyverek a békéhez, vagy nem. Ez annál is fontosabb lenne, hiszen május 3-án még arról döntött a parlament, hogy a kormány meghosszabbíthatja hat hónappal az orosz-ukrán háború miatt 2022-ben bevezetett veszélyhelyzetet. Az Országgyűlés 132 igen és 52 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. Ezt azt is jelenti, hogy immár több mint három éve rendkívüli jogrend közepette élnek az emberek Magyarországon, ami a hatóságoknak a legszélesebb jogosítványokat biztosítja. Ez pedig nem feltétlenül segíti az itt élők komfortérzetét.

Más szempontból sem érthető, hogy mi a baj az Ukrajnának küldött fegyverekkel. Magyarország fegyverkezik és háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, de ki a vélt ellenség? Ki merne megtámadni egy, a világ legerősebb haderejének védelme alatt álló országot?

Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az Infórádióban elmondta, hogy sikeres volt a NATO-csúcs, ami az egységteremtésről szólt. A politikus hangsúlyozta, az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a legnagyobb fenyegetést Oroszország és a terrorizmus jelenti a világ és a NATO számára.