A magyar közvélemény az ország külpolitikája szempontjából a határon túli magyarokat, az Európai Uniót és a környező országokat tartja a legfontosabbnak, azaz a többség szerint a jelenleginél szorosabbra kell fűzni a hozzájuk fűzödő kapcsolatot. A Medián felmérése szerint amennyiben nem ilyen összefoglaló nevekről, csoportokról, hanem konkrét országokról van szó, már valamivel kisebb a kapcsolatok erősítését szorgalmazók aránya. Az unió (gazdasági) motorjának is tartott Németországról például nagyjából fele-fele arányban mondták a megkérdezettek, hogy a jelenlegi helyzet kielégítő, illetve hogy szorosabb együttműködésre kellene törekedni. Kínával kapcsolatban viszont a többség úgy vélekedett, hogy a jelenleginél kevésbé szoros kapcsolat lenne kívánatos. Két olyan ország szerepelt a Medián kérdőívében, amelynél nem volt egyértelmű, hogy a válaszadók inkább erősíteni vagy inkább lazítani akarnának a kapcsolatokon: Oroszország és az Egyesült Államok. Mindkét ország esetében a többinél jóval polarizáltabb vélemények születtek, azaz nagyjából ugyanannyian kívánnak a mostaninál szorosabb, mint lazább együttműködést (bár Oroszország esetében valamivel többen vannak a lazítást várók, (mint a minap Orbán Viktor megjegyzése is...)
Túlbecsült export
Eközben a megkérdezettek nagy jelentőséget tulajdonítanak az orosz piacoknak, és a legfontosabb export-célországok közül általánosságban az EU-országok után a második helyre (holtversenyben Németországgal) Oroszország került. Ez az eredmény nemcsak akkor meglepő, ha összevetjük a KSH adataival, amelyek alapján jól látható, mennyire túlbecsülik az emberek az oroszországi export jelentőségét, hanem amiatt is, hogy a kilencvenes években gyakori téma volt a sajtóban az orosz piacok elvesztése.
További adatokért kattintson!
#page#És bár az Oroszországgal való kapcsolat jelentősen megosztja a közvéleményt, abban a többség (a válaszadók kétharmada) egyetért, hogy az oroszokkal fenntartott politikai és diplomáciai kapcsolatok nagy hatással vannak Magyarország gázellátásának biztosítására, és minden második úgy vélekedett, hogy a két ország közti kapcsolatok jelentősen befolyásolják a gáz árát, valamint a magyar termékek exportjának lehetőségét. A gáz árával kapcsolatos vélemények azért is érdekesek, mert elemzők gyakran felhívják ugyan a figyelmet arra, hogy a térségben Magyarország veszi a legdrágábban a gázt (és fogyasztásának 80 százalékát Oroszországtól vásárolja), és a megkérdezettek összességében nyolctizednyien vélnek felfedezni összefüggést a gázár és a politikai-diplomáciai viszony között, ennek ellenére nem kevesen (tíz megkérdezettből négyen) úgy vélekednek, hogy Magyarország jelenleg túlságosan elköteleződik Oroszország felé. Ezzel szemben "csak" minden második válaszadó állította, hogy az ország érdeke, hogy minél jobb viszonyban legyen Oroszországgal. Ezen túl minden harmadik ember úgy véli, hogy az ország teljes mértékben, minden második szerint nagy mértékben ki van szolgáltatva a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamának.
A teljes kiszolgáltatottság érzése jelentősen változik a válaszadók iskolai végzettsége szerint, a diplomások körében például eléri a 40 százalékot. Ugyanakkor bár nyolctizednyien panaszkodtak az ország gázellátásának nagy vagy teljes kiszolgáltatottságára az oroszokkal szemben, ez az arány jelentősen csökkent a 2006. januári Medián-Omnibusz eredményeihez képest, amikor kilenctizednyien vélekedtek így.
