A HVG értesülései szerint a zuhanásszerű változás hátterében elsősorban a népességszám becslésekor mindeddig figyelmen kívül hagyott, de egyre jelentősebb mértékben megmutatkozó emigráció áll. Az európai bevándorlási statisztikák adatai szerint 2001 és 2007 között 187 ezer magyar bevándorló próbált szerencsét Európában, és becslések szerint 2010-re a távozók összesített száma megközelítheti akár a 300 ezer főt is.

A népességfogyás okaként az emigráció mellett a hazánkba érkező bevándorlók számának csökkenését is megnevezi cikkében a Heti Válasz. Míg évtizedek óta a határon túli, főleg erdélyi magyarok pótolták az „apadó anyaország lélekszámát", mára a Magyarországon letelepülő romániai magyarok száma 60 százalékról 30-35 százalékra esett vissza - nyilatkozta Gödri Irén, a KSH kutatója a lapnak, hozzátéve, hogy a határon túli magyarságnak is „megváltoztak a migrációs szokásaik - már nem feltétlenül állnak meg nálunk, új, érdekes célországokat találtak Nyugat-Európában".

Mindezek mellett a KSH kutatói a hazai születésszám apadására is figyelmeztetnek. „Ma egyharmaddal kevesebben születnek, mint amennyi a népesség újratermeléséhez kellene - tudta meg a Heti Válasz a statisztikai hivatal szakértőitől.

Egy 2007-ben, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszéke által készített felmérése szerint a jövőben sem számíthatunk a most megfigyelhető tendenciák javulására. Ugyan a közel ezer megkérdezett hazai középiskolás 79 százaléka állította, hogy szeretne családot alapítani, azonban a válaszadók csupán 39 százaléka szeretne a jövőben Magyarországon élni, és 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább a külföldi letelepedést választaná.