Havi 52 ezer forint a különbség az ideálisnak tartott és a tényleges összeg között

A megkérdezettek 2026-ban átlagosan havi 90 ezer forint megtakarítását tartanák ideálisnak a nyugdíjas évekre, ténylegesen azonban átlagosan 38 ezer forintot tudnak havonta félretenni, vagyis a két összeg között 52 ezer forintos különbség van. 2025-höz képest ráadásul nemcsak a tényleges megtakarítás csökkent 42 ezerről 38 ezer forintra, hanem az az összeg is 96 ezerről 90 ezerre csökkent, amelyet a válaszadók ideálisnak tartanának. A közöttük lévő távolság ugyanakkor csak kismértékben változott.

A megtakarítás lehetőségei jelentősen eltérnek. A válaszadók 34 százalékának nincs félretehető jövedelme, 22 százalék legfeljebb havi 20 ezer, 16 százalék pedig 20 001 és 50 ezer forint közötti összeget tud megtakarítani. A felmérés szerint a nyugdíjcélú felkészülés leggyakoribb akadálya az alacsony jövedelem, amelyet a válaszadók 41 százaléka jelölt meg. Ezt a mindennapi megélhetési költségek 39, valamint a rendszeres megtakarítás nehézsége 24 százalékkal követi.

Sokan nem hiszik, hogy a mai középkorúak megérik a 90-et

Miközben a válaszadók 51 százaléka szerint a mai 30–40 évesek kisebb eséllyel érik meg a 90 éves kort, mint a jelenlegi idősek, egy hosszabb élet biztos kilátása látványosan növelné a megtakarítási hajlandóságot.

„A longevity, vagyis a hosszú és minőségi élet lehetősége számunkra azt is jelenti, hogy nem pusztán több évre, hanem aktív és önálló életre készülünk. De erre pénzügyi szempontból is érdemes időben és tudatosan felkészülni. A cél nem pusztán az, hogy több évre legyen megtakarításunk, hanem hogy később is megőrizhessük az önállóságunkat és a döntési szabadságunkat. Ebben a hosszú távú, rendszeres megtakarítások – köztük a nyugdíjbiztosítás – is szerepet kaphatnak: támogatják a rendszeres megtakarítást, miközben segítenek abban, hogy a későbbi életminőségünkről már az aktív éveinkben gondoskodjunk” – hangsúlyozta Schaub Erika.