Szokatlan dolog történt. Az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az ügyészséget bírálta a Völner-ügy miatt. Hack Péter szerint az ügyészség hibát követ el azzal, hogy nem tesz meg mindent a közvéleményt megnyugtatása érdekében, hiszen jóval enyhébb súlyú ügyekben is rendeltek már el letartóztatást. Magyar György ügyvéd még az egyetemi tanárnál is tovább megy a bírálatban, amikor kifejti, az összes bűnügyben gyanúsított fideszes képviselő ma is ott ül a parlamentben és törvényeket alkot, szavaz azokról, miközben sokkal pitibb tételeknél az ügyészek letartóztatják a gyanúsítottakat. A jogász úgy látja, ennek a gyakorlatnak egyetlen oka lehet, hogy a Fidesz így biztosítja kétharmadát a parlamentben.
Polt Péter legfőbb ügyész éves parlamenti beszámolóiban mindig rendkívül elégedett. Szájából soha egyetlen szó önkritika nem hangzik el. Legutóbb a pandémia kapcsán értékelte kiválóra munkájukat.
A 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő módon történő befejezését. Az ügyészség elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, megemlítette az OLAF és az Eurojust, valamint a magyar ügyészség közötti szoros kapcsolatot.Pintér Sándor belügyminiszter is rendszerint nagyon elégedett munkájával. Szívesen mutatja a statisztikákat, amelyek azt mutatják, hogy jelentősen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Magyarországon. Ha viszont a statisztikák mögé nézünk már nem ilyen egyértelmű a kép. Egy tanulmány szerint a feljelentési hajlandóságot is vizsgálni kellene ahhoz, hogy felhőtlenül örülni tudjunk a javuló számoknak. Ilyen felmérés azonban nem készül és ha a közvetett információkat nézzük, akkor gyanús az optimizmus. A súlyos bűncselekmények száma ugyanis nem csökkent, csak a kisebb fajsúlyúaké, ahol meghatározó a feljelentési hajlandóság, vagyis ugyanezen statisztikából az a következtetés is levonható, hogy az emberek bizalma szűnt meg a rendőrség felé, hogy képesek egy lopott tárcát, vagy órát megtalálni.
A vezető bírók is rendszerint nagyon elégedettek önmagukkal. Az egyik kedvenc érvük, hogy „nőtt a bírósági ítéletek elfogadása azzal, hogy jelentősen csökkent a fellebbezések, valamint a jogerős döntések ellen benyújtott rendkívüli felülvizsgálati indítványok száma.” A fellebbezések számának csökkenése azonban egyáltalán nem biztos, hogy azt a jelenti, amit Wirth Béla, a Pécsi Törvényszék elnöke gondol. Ha például egy elsőfokú ítélethez 4 év kell és több millió forint, akkor ezt követően már egyáltalán nem biztos, hogy bárkinek kedve van fellebbezni. Különösen nem, ha egy ügy résztvevői gazdasági szereplők. 4 év alatt a vétkes cég általában már rég kiürítette kasszáját, a vezetők eltűntek és semmi értelme a per folytatásának. A kkv-k ügyvédje, dr. Ésik Sándor is rendívül rossz tapasztalatairól számolt be a bíróságok kapcsán.
Mindezek kapcsán a következő kérdések fogalmazódhatnak meg a magyar igazságszolgáltatás kapcsán.
Egyetértenek-e azzal a hivatalos véleménnyel, hogy javult az elmúlt években a magyar igazságszolgáltatás, vagy ellenkezőleg az a tapasztalatuk, hogy romlott. A magyar igazságszolgáltatás független-e, vagy ellenkezőleg egyre inkább behálózza a politika. Nőtt-e a korrupció a magyar igazságszolgáltatásban, vagy csökkent.
