Az ÁSZ-elnök és az SZDSZ-es politikus március 6-án úgy találkozott egymással, hogy a megbeszélésük hozadékát feltétlenül meg akarták osztani a nyilvánossággal. Az egységes közpénzügyi törvény - ha majd lesz - most éppen 15 tézisből áll, s azt várják tőle, hogy végre nem sokszereplős, esetleges, homályos szabályozáson múlik a közpénzek felhasználása. Ehhez a párt- és kampányfinanszírozást éppen úgy rendezni kell, mint a közpénzekkel való bánást. Az előbbiről eleve a Ház előtt van egy - Kóka szerint mielőbb leporolandó - törvénytervezet, melynek elfogadását az is indokolja, hogy a számvevőszéknek nincsenek valós eszközei a folyamatok ellenőrzésére a kampányok után. A közpénzek felhasználását is törvénynek kell majd szabályozni, már csak azért is, mert pillanatnyilag legkevesebb egy tucat jogszabály intézkedik itt, hozzájárulva a pénzügyi műveletek átláthatatlanságról.
A tiszta és egyértelmű szabályozással - Kóka szavaival - véget kell vetni a gyúrma állam korszakának, ahol praktikusan minden intézmény a maga elgondolásai szerint kezelte a közpénzeket. Az államháztartási, a számviteli, a költségvetési, az önkormányzati, a közbeszerzési előírásokat válthatná fel az egységes közpénzügyi szabályozás, de az ÁSZ-tézisek kitérnek a közteherviselés reguláira, az államháztartási alrendszerek meghatározására, ez utóbbiak költségvetései kidolgozásának, elfogadásának, végrehajtásának szabályozási módjára. Ugyanígy alakulna át az állami vagyonnal való gazdálkodás, s annak ellenőrzése is. A gazdasági miniszter utalt rá, hogy már bizonyos, ide tartózó átalakításokra sor került, él már az a verdikt, amelyik tiltja, hogy 2007-től olyan büdzsét javasoljon a kormány a Háznak, amelynek elsődleges egyenlege deficites. Több újszerű előírás tesz rendet az állami vállalatok garancia-vállalási, hitelfelvételi ügyleteinél is. De a költségvetés tervezése szemléletének megváltozását is elemi szükségletnek nevezte Kóka János, kijelentve, hogy az általa vezetett tárca már a bázis alapú, intézményfinanszírozásra alapozó büdzsé helyett átállt a feladatfinanszírozásra.
A kormány kövessen el mindent, hogy a költségvetésnek és a zárszámadásnak az ellenőrzéséhez világos, áttekinthető dokumentumok álljanak rendelkezésére az ÁSZ-nak - fogalmazta meg az egyik alapvető kritériumot ezúttal nem a számvevőszéki elnök, hanem a miniszter. Kóka szerint az is realitás, hogy már áprilisban a számvevőszéki tézisek megvitatása elkezdődjön a Házban, hogy aztán belátható időn belül jogszabályi formába öntve kerüljön vissza a Parlamentbe az egységes közpénzügyi törvény tervezete. Azaz: a politika adjon meg minden segítséget ahhoz, hogy tényleges szakmai törvény születhessen meg.
Az ÁSZ-elnök is a gazdasági tárca vezetője is egyaránt utalt arra, hogy Magyarország stabilan tartja nem túl előnyös helyét a korrupció világranglistáján. Azt azonban nem szabad elfelejteni, fogalmazott Kovács Árpád, hogy az előző évtizedben is a hazai közmorál az adóelkerülők, adónemfizetők pártján állt, s nem bűnnek, hanem hőstettnek minősítette e cselekedeteket. Ahhoz, hogy itt változások következzenek be, az államnak kell az átláthatóságot, a korrupciómentességet evidenciaként kezelnie. Az EU-ban 200-400 milliárd euró közötti az a veszteség, amelyik a korrupció számlájára írható, ha tehát itt már kis eredmények - csökkentések születhetnek - az is jókora "haszonnak" számít.
