Az online kereskedelem lassulása jól megfigyelhető például a ruházati termékek vagy a játékok esetében. A vevők ugyanis egyrészt most ezekről a netes vásárlásokról mondanak le leginkább, másrészt pedig, ha már vásárolnak, szeretik jobban megnézni, megtapintani, mit kapnak a pénzükért – valóban ér-e annyit az a cipő, kabát vagy távirányítós autó. Ettől némileg eltérnek a magyar tapasztalatok, amely szerint áprilisban ugyan még 4,2 százalékkal csökkent a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalma, júniusban viszont 5,9 százalékos növekedést regisztrált a KSH.

Eközben persze az infláció miatt több területen, köztük a vendéglátóiparban, a turizmusban, a szórakoztatóiparban a fizikai vásárlás terén egyértelműen csökkenés jellemző. A tapasztalatok összességében azt mutatják, hogy a viszonteladók számára most a többcsatornás értékesítési stratégia nyújthatja a legjobb megoldást.

A kereskedőknek is alkalmazkodniuk kell

Ahogy a vásárlók szokásai a vágyaktól a szükségletek felé mozdulnak, a kiskereskedőknek és a fogyasztási cikkek gyártóinak is reagálniuk kell – és ezt egy olyan környezetben kell tenniük, ahol a robosztus keresletet felváltja a gazdasági bizonytalanságok miatt aggódó, költségérzékeny vásárlók tömege.

A fogyasztók árérzékenységének köszönhetően a diszkont áruházak most kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a piacon. A vásárlókat vonzzák a különböző akciók, és az, hogy a nagyobb kiszerelésű áruk esetében kisebb árnövekedést tapasztalnak. Az alapvető élelmiszerekből, higiéniai termékekből a vevők készek nagyobb mennyiséget felhalmozni, ha az ár kedvezőnek tűnik – főként, ha úgy gondolják, később drágábban jutnak hozzá ezekhez.