A magyar kiskereskedelem helyzete két tényező miatt eltér a fentebb vázolt Egyesült Államokbeli jellegzetességtől. Egyrészt az év elején a lakosság felé menő kormányzati transzferek emelték a bázist, így természetszerű, hogy azokhoz a hónapokhoz képest már most kevesebbet fogyasztanak a magyarok. Másfelől az árstoppal védett termékeken elszenvedett veszteségeiket a kereskedők más áruk drágításával kompenzálják, és ezeknél is átlagot meghaladó mértékben csökkenhet a kereslet.
Üres polcok és teli raktárak
Az áremelkedések mellett a legtöbb vásárló áruhiányt is tapasztalt az elmúlt három hónapban. Többségüket aggasztja is ez a jelenség, főként az élelmiszerek, gyógyszerek és higiéniai cikkek esetében. Az orosz-ukrán háború hatásai tovább fokozták a növekvő szállítási költségekből, lezárásokból, geopolitikai bizonytalanságokból eredő ellátási nehézségeket. Eközben a kiskereskedői készletgazdálkodásban egyszerre van jelen a hiány és a felhalmozódó felesleg problémája.
A mellőzhető cikkek esetében számos kereskedő készletei meghaladják a csökkenő keresletet. Ez jelentős fordulat az egy évvel ezelőtti helyzethez képest – akkor még gyakran felárral tudták értékesíteni ezeket a készleteket, például számítás- és híradástechnikai cikkek, lakberendezés, ruházat és kiegészítők körében.
Webkosár helyett inkább bevásárlókocsi
A járvány alatt az e-kereskedelemben kiugró növekedést tapasztalhattunk – a jelenlegi bizonytalan helyzet azonban az USA-ban kezdi visszahozni a vásárlókat az online térből a szupermarketekbe. A KPMG Consumer Pulse Summer Survey kutatása szerint a válaszadók nagy része a legtöbb árukategóriában ismét a személyes vásárlást részesíti előnyben.
