A felmérés szerint jelenleg egyetlen egy államban sem sikerült kiküszöbölni a nemek közti szakadékot. Az északi országokban a legkeskenyebb a szakadék: a világrangsor élén Svédország áll 80 százalékkal, második helyen Norvégia, a bronzérmet pedig Finnország szerezte meg. Az első tízben megtalálható még a negyedik helyezett Izland és az őt követő Németország, Dánia a nyolcadik, Nagy-Britannia a kilencedik és Írország a tizedik helyen végzett. A skandináv államok eredményeit a világ túlsó részéről Új-Zéland (7.) és Ausztrália (15.) közelíti meg.

Meglepő eredmények

A jelentés szerint némiképp meglepő eredmények is születtek: Fülöp-szigetek hatodik helyezésével az egyetlen ázsiai ország az első tízben, míg az afrikai országok legjobbika a Dél-afrikai Köztársaság (18.) lett. Az újonnan csatlakozott lettek (19.) és litvánok (21.) az EU-országok közül ugyan élmezőnyében végeztek, de Spanyolországban (11.) és Hollandiában (15.) még mindig jobb a helyezet a férfiak és nők esélyegyenlősége terén.

A lista legrosszabban szerepelt uniós országai fej-fej mellett Görögország (69.), Franciaország (70.), Málta (71.) és Olaszország (77.), de az Egyesült Államok sem lehet büszke 22. helyezésével. Az összesített eredmények alapján Magyarország körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el a maga 55. helyével a WEF listáján, Oroszország (49.) után, de Kína (63.) és Brazília (67.) előtt. A világ legnépesebb országai közül kerültek ki a sereghajtók: Nigéria a 94., India a 98. lett. A felmérés szerint a nők helyzete az arab világ országai közül Egyiptomban (109.), Szaúd-Arábiában (114.) és Jemenben (115.) a legrosszabb.

Magyarország a középmezőnyben

A tanulmány összesített eredményei szerint Magyarország a férfiak és nők esélyegyenlőségének mértéke az 55. helyre volt elegendő. A vizsgálatban szerepelt négy főbb terület adatait böngészve kiderül, hogy a magyar nők a gazdasági életben való részvételükkel a 48. pozíciót szerezték meg. Az élenjárók között megtalálható Tanzánia (1.) és Moldova (2.), de az USA (3.) és Jamaika (7.) is. A lista utolsó helyét az összesített helyen szintén hátul végzett Szaúd-Arábia (115.) foglalja el.

Az oktatáshoz való hozzáférése tekintetében Magyarország a 49. helyen áll. A lista első helyezését közösen 12 állam (Ausztrália, Belgium, Dánia, Dominikai Köztársaság, Franciaország, Honduras, Írország, Jamaika, Lesoto, Luxemburg, Fülöp-szigetek és Nagy-Britannia) tudhatja magáénak.

Az egészségügyi mutatók és életkilátások alapján a magyar nők a 36. helyre kerültek, holtversenyben a német, cseh, orosz, román, horvát, kazah, litván, észt, bulgár, lengyel társaikkal. Magyarország ebben a tekintetben jobb helyen áll, mint olyan fejlett országok, Kanada (51.), Ausztrália (57.), Norvégia (61.) és Svédország (70.).#page#

A nők politikai életben való arányos részvétel mutatója hozta a legrosszabb helyezést Magyarországnak. A változatlanul tíz százalék körüli parlamenti, illetve miniszteri arány csupán a 82. helyre volt elegendő. Tanzániában a legmagasabb, ugyanitt érték el a nők a férfiak fizetésének legmagasabb arányát (85 százalék), ami még a 64 százalékos világátlagot is messze meghaladja. Hazánkban a nők ugyanazért a munkáért a férfiaknak járó összegnek átlagosan csupán 52 százalékát kapják.

A készítők szerint az országok "Nemi Esélyegyenlőségi Indexének" összehasonlítása kettős célú: egyrészt a viszonyítási pontot adnak a jelenlegi erősségekről és gyengeségekről, illetve hasznos segítője az államok esélyegyenlőségi politikájának.

Alindexek

A négy fő indexek egyike, a gazdasági életben való részvétel alindexei esetében a munkaerő-piaci részvétel a magyar nők esetében az 59. helyre volt elegendő. Miután a nők Magyarországon a férfiak bérének csupán 52 százalékát kapják meg, az alindex esetén az ország helyezése 95. A jogalkotók, vezető tisztségviselők és menedzserek aránya Magyarországon relatíve magas (52%), így ebben az alindexben a 22. helyet szerezte meg az ország. A szakértő és tudományos dolgozó nők száma 56 százalékkal magasabb a férfiakénál, ebben az alindexben Magyarország az élen jár (1. hely).

Az oktatáshoz való hozzáférés alindexei közül az írni-olvasni tudás 99 százalékos (ez a 43. helyre volt elegendő), az alapfokú iskolákba való felvételi arány esetében Magyarország a 84, középfokú tanulmányok esetében a 74. A felsőfokú tanintézményekben a nők száma 40 százalékkal haladja meg a férfiakét, így Magyarország ezen alindex esetén az első helyen végzett. Az egészségügyi helyzet illetve az általános életkilátások területén a nemek aránya születéskor alindex esetén a 49:51 százalékos arány (nők:férfiak) a 84. helyre volt elegendő. Miután a nők születéskor várható élettartama 11 százalékkal haladja meg a férfiakét, ezen alindex esetén Magyarország az első helyen végzett. A politikai részvétel alindexei esetében a parlamentben ülő női képviselők aránya (11%) a 80. helyezésre volt elég, a vezető női minisztériumi tisztségviselők aránya (13%) okán Magyarország a 62. Az utóbbi 50 magyar vezető közül pedig egy sem volt nő - így számos országgal együtt Magyarország a 41. helyen végzett.

A jelentés készítői

A jelentés szerzői a Világgazdasági Fórumtól, Saadia Zahidi, a Harvard University részéről Ricardo Hausmann professzor és Laura D. Tyson professzor a London Business School-tól. A közel 160 oldalas "The Global Gender Gap Report 2006" teljes terjedelmében hozzáférhető pdf formátumban innen.