A már nem uniós tag brit kormányt bizony a legkevésbé sem érdekelte Orbán Viktor gondolata a vallásszabadságról és Kirill pátriárkáról. Ennek megfelelően szankciókat jelentettek be több orosz katonai vezető, kormánytisztviselő és közéleti személyiség, köztük Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője ellen. A londoni külügyminisztérium által ismertetett intézkedéscsomag az eddigi, hasonló szankciókhoz hasonlóan mindenekelőtt vagyonzárlatot és beutazási tilalmat tartalmaz az érintettekkel szemben. Kirill pátriárka a tárca indoklása szerint azért szerepel az újabb brit szankciólistán, mert több nyilatkozatában is támogatta az Ukrajna ellen indított orosz inváziót, előmozdítva ezzel az Ukrajna destabilizálását, területi integritásának, szuverenitásának vagy függetlenségének kikezdését célzó akciókat.
A brit döntés miatt a magyar kormány többszörösen kínos helyzetbe került. Egyrészt Londont a vallásszabadság megsértésével vádolni maga a mulatság lenne, hiszen e tekintetben talán a világ legliberálisabb országa. Hogy mást ne említsünk 2016 óta London polgármestere, Sadiq Khan muszlim vallású politikus, akit 2021-ben újraválasztották. Másrészt London és Budapest kapcsolata eddig kifejezetten jónak volt mondható, a két kormányfő gyakran konzultált egymással. Legutóbb május 27-én, péntek este tárgyalt egymással telefonon Boris Johnson és Orbán Viktor. Havasi Bertalan sajtófőnök közleményében azt írta, a két vezető áttekintette az ukrajnai helyzetet, amit mindketten aggasztónak tartanak. Korábban március 8-án Londonban is találkoztak egymással. A Downing Street szóvivőjének ismertetése szerint a két vezető áttekintette az egyre romló ukrajnai helyzetet, elítélték Oroszország Ukrajnában elkövetett „visszataszító cselekedeteit” és arra a megállapításra jutottak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek le kell állítania ezt a „barbár hadjáratot”.
Hogy hogyan keveredett a magyar kormány a Kirill pátriárka körüli ügybe az nagy titok. Az orosz egyházfőt Európa vezetői volt KGB-ügynöknek tartják, egykori korrupt dohánykereskedőnek, aki háborús bűnöket és bűnösöket támogat. Vagyonát másfél és 4 milliárd dollár közé becsülik. A hvg.hu értesülése szerint a katolikus egyházfő többször kérte a moszkvai főpaptól, hogy szólaljon fel a háború ellen, ám eddig mindig elutasításra talált. Legutóbbi beszélgetésük során a pápa elmondása szerint Kirill a mondandója felét arra pazarolta, hogy gyakorlatilag felolvasta az inváziót igazolni kívánó hivatalos magyarázkodást. Ferenc ezzel szemben azt hangsúlyozta, feladatuk nem az, hogy a politikusok nyelvén szóljanak, hanem az, hogy közvetítsék Jézus igéjét.
Kirill ennél rosszabbat is tett. Egyházának papjai szorgalmasan áldják meg az orosz fegyvereket és a pátriárka gyakorlatilag felmentést adott a katonáknak az ellenség gyilkolása alól is. Mindezt látva a katolikus pápa lemondta a Kirillel tervezett személyes találkozást, és a Corriere della Sera című lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, az ortodox egyház vezetője nem viselkedhet Putyin ministránsaként. Így most abba a furcsa helyzetbe keveredett a magyar kormány, hogy egy olyan embert sikerült megvédeni az európai szankciótól a vallásszabadságra hivatkozva, akivel már Ferenc pápa sem hajlandó találkozni.
