A szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar társadalmat eleve rossz állapotban érte a világot sújtó válság. A rendszerváltás eufóriája utáni fokozatos kijózanodás és az azzal kapcsolatos társadalmi frusztráció fokozódását mutatják a felmérések, és a növekvő agresszió is. Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója szerint két meghatározó dolog okolható a magyar társadalom jelenlegi lélektani állapotáért. Az egyik az ígérgetésen alapuló politika miatt a politikusok és a választók közötti, illetve a politikai harcok következtében a bal- és a jobboldal közötti kölcsönös bizalmatlanság kialakulása, a másik pedig Magyarország lecsúszása a régióban. A kutató szerint a magyar nemzettudat fontos része, hogy a volt szocialista régióban mindig Magyarország volt a zászlóshajó, ami mostanra megváltozott. Ez az alapvetően gazdasági természetű változás felerősítette a korábban is meglévő kulturális attitűdöket, a szomszédokkal való folyamatos versengést. A mindenkori kormány okolása mellett az emberek most a múltban keresnek bizonyítékot a nemzet kiválóságára, egyre elkeseredettebb módszerekkel. Csányi Vilmos etológus professzor a modern társadalmak megváltozott mikroszerkezetét, a mikroközösségek - mint az egyház vagy a család - szétesését tartja a válságban megnövekvő agresszivitás egyik fő okának. A jól működő közösségek védelmet nyújtanak tagjaik számára, ezek nélkül viszont mindenkinek egyedül kell szembenéznie a problémákkal. Az igazi válság ilyen lelkiállapotban érte Magyarországot.

Bűnbakkeresés

Bizonyos, a krízisre adott reakciók a világon mindenhol egyformán tetten érhetők. Az idegengyűlöletről szóló legnagyobb magyarázó erővel bíró elmélet, a „jóléti sovinizmus" szerint az emberek a saját egzisztenciális félelmeiket kulturális magyarázatokkal próbálják feloldani, aminek jellegzetes példája a más etnikai csoportokkal kapcsolatos ellenérzések növekedése. A kulturális és etnikai vélemények változása mögött a legtöbb esetben nagyon egyszerű materiális dolgok húzódnak meg - mondja Karácsony. A gazdasági mutatók és az úgynevezett toleráns vélemények alakulása közötti összefüggés teljesen párhuzamosan mozog Európa majd minden országában. Amikor rosszul megy, az emberek sokkal inkább ellenségekben gondolkodnak, kivetítik a problémáikat bizonyos társadalmi csoportokra, amelyek megfelelő bűnbakok a félelmek igazolására. A rasszizmus növekedése a szakember szerint sehol nem drámai, de már látható a „szokásos" reflexek beindulása.

A klasszikus válságmutatók, mint az öngyilkosságok számának növekedése vagy a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése még nem váltak láthatóvá, ahhoz nem telt el elég idő, de már egy tavaly év végi, a Népszabadság számára készített Medián-felmérés is a személyes, baráti kapcsolatok fontosságának erősödését mutatta. Ez egybecseng Francis Fukuyama elméletével, mely szerint a bizalom két, egymással ellentétes típusra osztható, melyek ellentétes irányba mozognak. Ha - mint jelen esetben - az absztrakt, vagyis az állam, az intézményrendszer működésén alapuló bizalom meggyengül, az az interperszonális, vagyis emberek közötti ismeretségen alapuló típus erősödését hozza magával.

A csoporthoz tartozás igénye a hagyományos közösségek felbomlása ellenére mit sem csökkent az emberekben, ezért gyorsan alakulnak ki rögtönzött csoportok, amelyek azonban csak felületes kapcsolatot jelentenek - magyarázza Csányi. Ezek viselkedése kiszámíthatatlan, viszont a közösséghez tartozás vágya, a konfliktuskerülés igénye azt diktálja, hogy olykor meggyőződés nélkül is egyetértsünk másokkal. A véleményhasonulás következtében bizonyos vélekedések, hiedelmek hirtelen meglódulhatnak, majd akár hetek alatt darabokra törhetnek ismét. Ha viszont a közösség fontos alapjai, a közös akció, közös hiedelem és közös konstrukció működésbe lép, az ember nehezen vonja ki magát a kialakult körből, adott esetben erőszakos megnyilvánulások esetén is. Csányi ugyanakkor hangsúlyozza, az ember alapvetően kevéssé erőszakos állat. Mint mondja, egy zsúfolt busszal is épségben megérkezünk a célállomásra, ami ugyanennyi csimpánz esetében lehetetlen lenne - megölnék egymást.

Az erőszakmentesség viszont csak a saját csoporton belül elvárás, a más közösségbe tartozókkal szemben az ember éppen olyan erőszakos, mint a többi állat. A másik csoporttal szembeni agressziót, mivel mély, biológiai alapokon nyugszik, könnyű felgerjeszteni. A kultúra pedig mindig tud ellenséget teremteni, bármilyen jegy alapján.

A teljes cikk a Piac és Profit magazin áprilisi számában olvasható.