Krízis és erőszak

A válság hatásai sokkal messzebb mennek annál, mint amit a gazdasági szakemberek elemzései mutatnak. Nem a még rosszabb pénzügyi mutatókról, hanem a nehéz gazdasági helyzet társadalmi hatásairól, a frusztrált közösség agresszivitásáról, az elharapózó erőszakról van szó.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar társadalmat eleve rossz állapotban érte a világot sújtó válság. A rendszerváltás eufóriája utáni fokozatos kijózanodás és az azzal kapcsolatos társadalmi frusztráció fokozódását mutatják a felmérések, és a növekvő agresszió is. Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója szerint két meghatározó dolog okolható a magyar társadalom jelenlegi lélektani állapotáért. Az egyik az ígérgetésen alapuló politika miatt a politikusok és a választók közötti, illetve a politikai harcok következtében a bal- és a jobboldal közötti kölcsönös bizalmatlanság kialakulása, a másik pedig Magyarország lecsúszása a régióban. A kutató szerint a magyar nemzettudat fontos része, hogy a volt szocialista régióban mindig Magyarország volt a zászlóshajó, ami mostanra megváltozott. Ez az alapvetően gazdasági természetű változás felerősítette a korábban is meglévő kulturális attitűdöket, a szomszédokkal való folyamatos versengést. A mindenkori kormány okolása mellett az emberek most a múltban keresnek bizonyítékot a nemzet kiválóságára, egyre elkeseredettebb módszerekkel. Csányi Vilmos etológus professzor a modern társadalmak megváltozott mikroszerkezetét, a mikroközösségek - mint az egyház vagy a család - szétesését tartja a válságban megnövekvő agresszivitás egyik fő okának. A jól működő közösségek védelmet nyújtanak tagjaik számára, ezek nélkül viszont mindenkinek egyedül kell szembenéznie a problémákkal. Az igazi válság ilyen lelkiállapotban érte Magyarországot.

Bűnbakkeresés

Bizonyos, a krízisre adott reakciók a világon mindenhol egyformán tetten érhetők. Az idegengyűlöletről szóló legnagyobb magyarázó erővel bíró elmélet, a „jóléti sovinizmus" szerint az emberek a saját egzisztenciális félelmeiket kulturális magyarázatokkal próbálják feloldani, aminek jellegzetes példája a más etnikai csoportokkal kapcsolatos ellenérzések növekedése. A kulturális és etnikai vélemények változása mögött a legtöbb esetben nagyon egyszerű materiális dolgok húzódnak meg - mondja Karácsony. A gazdasági mutatók és az úgynevezett toleráns vélemények alakulása közötti összefüggés teljesen párhuzamosan mozog Európa majd minden országában. Amikor rosszul megy, az emberek sokkal inkább ellenségekben gondolkodnak, kivetítik a problémáikat bizonyos társadalmi csoportokra, amelyek megfelelő bűnbakok a félelmek igazolására. A rasszizmus növekedése a szakember szerint sehol nem drámai, de már látható a „szokásos" reflexek beindulása.

A klasszikus válságmutatók, mint az öngyilkosságok számának növekedése vagy a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése még nem váltak láthatóvá, ahhoz nem telt el elég idő, de már egy tavaly év végi, a Népszabadság számára készített Medián-felmérés is a személyes, baráti kapcsolatok fontosságának erősödését mutatta. Ez egybecseng Francis Fukuyama elméletével, mely szerint a bizalom két, egymással ellentétes típusra osztható, melyek ellentétes irányba mozognak. Ha - mint jelen esetben - az absztrakt, vagyis az állam, az intézményrendszer működésén alapuló bizalom meggyengül, az az interperszonális, vagyis emberek közötti ismeretségen alapuló típus erősödését hozza magával.

A csoporthoz tartozás igénye a hagyományos közösségek felbomlása ellenére mit sem csökkent az emberekben, ezért gyorsan alakulnak ki rögtönzött csoportok, amelyek azonban csak felületes kapcsolatot jelentenek - magyarázza Csányi. Ezek viselkedése kiszámíthatatlan, viszont a közösséghez tartozás vágya, a konfliktuskerülés igénye azt diktálja, hogy olykor meggyőződés nélkül is egyetértsünk másokkal. A véleményhasonulás következtében bizonyos vélekedések, hiedelmek hirtelen meglódulhatnak, majd akár hetek alatt darabokra törhetnek ismét. Ha viszont a közösség fontos alapjai, a közös akció, közös hiedelem és közös konstrukció működésbe lép, az ember nehezen vonja ki magát a kialakult körből, adott esetben erőszakos megnyilvánulások esetén is. Csányi ugyanakkor hangsúlyozza, az ember alapvetően kevéssé erőszakos állat. Mint mondja, egy zsúfolt busszal is épségben megérkezünk a célállomásra, ami ugyanennyi csimpánz esetében lehetetlen lenne - megölnék egymást.

Az erőszakmentesség viszont csak a saját csoporton belül elvárás, a más közösségbe tartozókkal szemben az ember éppen olyan erőszakos, mint a többi állat. A másik csoporttal szembeni agressziót, mivel mély, biológiai alapokon nyugszik, könnyű felgerjeszteni. A kultúra pedig mindig tud ellenséget teremteni, bármilyen jegy alapján.

A teljes cikk a Piac és Profit magazin áprilisi számában olvasható.

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo