Kovács várhatóan ma megerősíti abbéli szándékát, hogy 2008-ban javaslatot terjeszt be a tagállamok adóalapjainak harmonizálására. A biztos ismerteti azokat az adóalap kiszámításához szükséges intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik a rendszer 2011-es indulását.

Kovács szerint, ha az EU mind a 27 tagállama ugyanazon szabályok szerint adózna, adminisztrációs terheik csökkennének, míg a határon átnyúló tevékenységek és a külföldi befektetések növekedésnek indulnának. Kovács szeretné elérni, hogy a szabályok a nagy multinacionális cégektől elkezdve a kis- és középvállalatokon át az egész üzleti szférára vonatkozzanak, bár a javaslat szerint a KKV-k esetében az átállás költsége magasabb lehet. Kérdés az is, hogy a harmonizációba a pénzügyi szektort is bevonják-e, és ha igen, milyen mértékben.

A harmonizáció egy adminisztrációs együttműködési rendszer működtetését is előfeltételezi, amely az egységes adószabályok bevezetéséhez vezető út első lépése lehet.

Biztosok és tagállamok ellenkezése
 
Kovács kezdeményezése azonban várhatóan már a Bizottságban ellenvéleményre talál, ahol az adóharmonizációt leginkább Charlie McCreevy belső piaci és Dalia Grybauskaite költségvetési biztos támadja. A javaslat még hevesebb vitára számíthat a tagállamok részéről, amelyek mélyen megosztottak a kérdésben. A terveket körülbelül 12 tagállam támogatja és 5-7 tagállam ellenzi, míg a többiek egyelőre nem nyilvánítottak véleményt.

Kovács a megerősített együttműködés keretében próbálná ki a közös adóalapot, amely lehetővé tenné, hogy csak azok a tagállamok csatlakozzanak a kezdeményezéshez, amelyek szeretnének. Megerősített együttműködést legalább nyolc tagállam indíthat. Az adózási ügyekben egyébként egyhangú döntés lenne szükséges.