Az Európai Külkapcsolati Tanács nevű pán-európai think-tank (European Council on Foreign Relations, ECFR) júliusban fogja nyilvánosságra hozni a „Küzdelem Európáért" („Scramble for Europe") címet viselő jelentést, amelyben az áll, hogy az európai összefogás hiánya késztette arra Kínát, hogy egyenként kössön kétoldalú szerződéseket a tagállamokkal, és ezzel kihasználja az Unió belső megosztottságát. A jelentés szerint Kína szándékosan vásárol eurókötvények helyett inkább tagállami kötvényeket, mert úgy gondolja, hogy a kétoldali megállapodások jobban megtérülnek, mint ha mulitnacionális kezdeményezéseket támogatna.
A tanulmány szerint a jövőben ez politikai megosztottsághoz is vezet majd, mert bár 2014-től az Európai Tanácsban az európai össznépesség 65 százalékát képviselő 15 tagállam szavazata kell majd többségi döntésekhez, Kína számára hasznos lesz, ha emellett jelen lesz egy, a kisebb tagállamokból álló „kínai lobbi" az európai intézményekben. „Kína bármikor támaszkodhatna néhányukra - különösen Máltára, Ciprusra és Görögországra - hogy blokkolják az érdekeivel ellentétes egyhangú döntéseket" - magyarázza a jelentés. A tanulmány szerzői ezért azt tanácsolják Európának, hogy tartsa számon az államadósságok külföldi felvásárlóit.
A jelentés szerint a kínai közvetlen befektetéseket azért is nehezebb nyomon követni, mert azok négyötöde Hong Kong-i, kajmán-szigeteki vagy virgin-szigeteki offshore központokon keresztül áramlik Európába. A tanácsadó szervezet számításai szerint az európai kínai befektetések aránya 2010 októbere óta nőtt meg, az európai cégek felvásárlása pedig azt mutatja, hogy „a kínai kormány most adott zöld utat a nagy európai felvásárlásokra".
„Nem kérdés, hogy Kína államilag irányított gazdaságának nem lesz lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy megosztja az európai államokat, azok már amúgy is megosztottak a politikai és gazdasági érdekeik miatt" - áll az ECFR jelentésében, amely azt tanácsolja Európának, hogy inkább maga kezelje a kereskedelmi beruházásait, hogy ezzel biztosítsa, hogy a kínaiaktól azonos jogokat szerezzenek ezáltal.
A kötvényfelvásárlás és a befektetések mellett a harmadik módja a kínai jelenlét növelésének Európában a nyitott közbeszerzések piaca, amelyről a tanulmány szerzői azt írják: „az európai diplomatákkal folytatott beszélgetések felfedték, hogy a magasrangú kínai kereskedelmi delegációk egy bevásárlólistát kérnek az infrastrukturális projektekről, amelyekre a vállalataik ajánlatot tehetnek". Ennek leküzdésére a tanulmány ezért azt javasolja, hogy kínai kedvezményes kamatozású kölcsönöket európai állami támogatásokkal keverjék, és ezzel biztosítsák, hogy a kínai jelentkezők szintén tisztességes versenyben nyerjék meg a pályázatokat.
