Európai szinten idén második alkalommal kerül sor az egyenlő fizetés napjára, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg. Az Európai Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet az unió egész területén érvényesülő, nemek közötti bérszakadékra. Az idei egyenlő fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nőnap előtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra.

– Az egyenlő fizetés európai napja arra emlékeztet bennünket, hogy január 1. óta hány napot, illetve hány órát dolgoztak a nők ingyen. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy mindenütt érvényesítsük a gyakorlatban is – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalékos volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17 százalék körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban igencsak eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2 százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – amely a gazdaságban dolgozó nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülői szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. Az általánosságban enyhén pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában.

A figyelemfelkeltő intézkedések döntő szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig és hogyan csökkenthető a nemek közötti bérszakadék.

Új eszközök az egyenlő bérezésért

Az Európai Unió közzéteszi a témában indított vállalati képzéseket és bevált gyakorlatokat, amelyek azt mutatják, hogy miért éri meg egy vállalatnak fenntartani a nemek közötti egyenlőséget. Az érdeklődők megismerhetik azokat a módszereket és eszközöket, amelyek már a gyakorlatban bizonyították, hogy sikeresek a vállalatoknál tapasztalható nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.

Megjelent a nők és férfiak közötti béregyenlőtlenségeket bemutató videoklip és frissítették a kampány weboldalát, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentése terén a szociális partnerek közötti kollektív megállapodások jelentőségéről szóló új részt, a munkahelyen a nemek közötti bérszakadék meghatározására szolgáló eszközöket, valamint a béregyenlőség kollektív megállapodásokba való beépítésével kapcsolatos ellenőrzőlistát tartalmaz. (A diplomások a Workania felmérése szerint jóval többet keresnek.)

Harc a nemek egyenjogúságáért

Viviane Reding, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos 2011. márciusában nyilvánosan felszólította a legnagyobb európai cégeket, hogy önkéntes alapon csatlakozzanak a nemek egyenjogúságát biztosító kezdeményezéshez, amely célja, hogy 2020-ra a vezetőség legalább 40 százaléka nő lesz. Reding korábban telekommunikációért felelős biztosként sikerrel már szembeszállt a mobilszolgáltatókkal a roaming díjak leszorítása érdekében, tavaly pedig a női egyenjogúságért kezdett harcba.

Akkor öt hónap alatt mindössze hat, maroknyi embert foglalkoztató kkv vállalt kötelezettséget. Hetedikként az LVMH, a legnagyobb francia luxuscégcsoport képviselője csatlakozott az egyezményhez. A világ jelenleg legértékesebb luxusmárkáját a Louis Vuittont, a híres pezsgőházat, a Moëet-t, a konyakjáról ismert Henessy-t, a Givenchy és Dior ruhákat és parfümöket, a Tag Hauer és Zenith órákat is magában foglaló cégcsoportban akkor Chantal Gaemperle HR igazgató volt az egyetlen nő a tizenhat vezetői bizottság tagjai között. Egy 2011-ben elfogadott francia törvény szerint 2017-ig kell a nők arányát 40 százalékra emelni a vezetőségben.