Figyelemmel kísérjük a helyzetet, és felszólítjuk az összes felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, kerüljék az eszkalációt és biztosítsák az érintett nukleáris létesítmények biztonságát - mondta Vang Ven-bin, a minisztérium szóvivője.

Ugyanakkor a háború kitörése előtt Hszi Csin-ping találkozott Putyinnal és meg nem erősített értesülések szerint akkor az orosz elnök tájékoztatta arról, hogy megtámadja Ukrajnát, a kínai politikus pedig nem emelt kifogást. Kína gazdasági előretörése miatt az elmúlt évtizedben megromlott az ország viszonya az USA-val. Az amerikaiak folyamatosan ipari kémkedéssel vádolták a kínaiakat. Ezért több amerikai nagyvállalat kivonult Kínából és korlátozták a távol-keleti ország befektetési lehetőségeit, főként vállalatok felvásárlását az USA-ban. Összefoglalva a papírforma azt mutatja, hogy Kína inkább Oroszország felé hajlik majd, mint a nyugati szövetség felé, ugyanakkor a háború eszkalációjában már nem biztos, hogy érdekelt, hiszen a világgazdaság összeomlása alapvető hatással lenne a távol-keleti országra. A másik fontos személy a világ sorsát illetően Recep Tayyip Erdogan Törökország elnöke, akinek eddigi hintapolitikáját szájtátva figyeli a világ. Erdogan úgy ad el fegyvereket, köztük "csodadrónt" Kijevnek, hogy közben továbbra is kapjon orosz olajat és búzát. Mindezt nyíltan meg is fogalmazza: se Ukrajnáról, se Oroszországról nem mondunk le – hangsúlyozza.

Recep Tayyip Erdogan török elnök érdekei . MTI/EPA

A háború első napján Ukrajna ankarai nagykövete arra kérte a török kormányt, hogy zárják le a Boszporusz és Dardanellák tengerszorosokat az orosz hadihajók előtt. A NATO-tag Törökország először elutasította a kérést, majd pár nappal később a konfliktust háborúnak elismerve minden idegen hajónak megtiltotta, hogy a szorosokat használják, így oldva fel a nyílt konfliktust Oroszországgal. Erdogan Orbán Viktorhoz hasonlóan gyakran használ nyugatellenes retorikát, amelynek következményeként 5 éve Törökország például oroszoktól vásárolt légvédelmi rakétákat, fricskát adva húzódozó NATO szövetségeseinek. Mára nagyot fordult a világ, a NATO-nak újra nagyon fontosak lettek a törökök, olyannyira, hogy Wendy Sherman amerikai külügyminiszterhelyettes mostani ankarai látogatásán már azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy F35-ös szuper modern vadászgépeket szállítsanak Ankarának. Erdogan régiós nagyhatalomként képzeli el országát, ezért számára egyáltalán nem lényegtelen a fegyverkezés kérdése. Ezzel függ össze az is, hogy Putyin újraélesztett birodalmi elképzelései már egyáltalán nem tetszhetnek a török elnöknek, aki ennek ellenére mosolydiplomáciát folytat Moszkvával nem véletlenül. A két ország gazdaságilag és kereskedelmileg össze van nőve. Az orosz déligyümölcs import legnagyobb része Törökországból érkezik, míg a török gabonaimport majd háromnegyede Oroszországból jön. A törököknek szükségük van az orosz földgázra is, atomenergiában pedig ugyanúgy kiszolgáltatottak Moszkvának, mint Magyarország. Persze Ukrajna is fontos kereskedelmi partnere Ankarának. Összefoglalva egyetlen dolog biztos, hogy Erdogan az utolsó pillanatig kitart hintapolitikája mellett és ő talán a legjobban érdekelt a békében. Nem véletlen, hogy néhány napja Törökország adott helyt az orosz-ukrán külügyminiszteri találkozónak, valamint az sem, hogy a török vezető többször beszélt Putyinnal telefonon Ukrajna ügyében. A két vezető személyes viszonyának egyébként is kalandos a sorsa. Volt, hogy majdnem háborúztak egymással, és volt, hogy a legnagyobb barátságig jutottak. Mindenesetre Törökország viselkedése meghatározó az ukrajnai konfliktus alakulásában.