A TNS idén is kutatatta a nyelvtanulási hajlandóság és a nyelvtanulás elsődleges motivációját. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele szeretné fejleszteni nyelvtudását. A 15-24 évesek kiemelkedően magas arányban nyitottak, ezen belül is a fiatalabb, 15-19 éves korosztály a legnyitottabb a nyelvtanulásra (88 százalék). A nyelvek iránt érdeklődők közel kétharmada Budapesten él.

A 15-19 évesek erős motiváció a külföldön való tanulás és nyaralás, de már ebben a korcsoportban is fontos szerep jut a 20-24 évesek körében legnépszerűbb külföldi munkahely, illetve jobb hazai állás megszerzésének. 

Magyarországon egy idén végzett kutatás szerint a felnőtt lakosság körében az elsődleges idegen nyelv ma is az angol és a német, azonban az elmúlt három év alatt az angol átvette a vezetést. A 18 évüket betöltöttek 16 százaléka, illetve 13 százaléka bírják e két nyelvet. Nagy leszakadással követi a két fő nyelvet az orosz (3 százalék), majd az olasz, a francia, a spanyol nyelvismeret (2 százalék), illetve elsősorban az ország földrajzi adottságai miatt a román, a szerb- horvát, és a szlovák (2 százalék).

A 18-24 évesek 2/3-a beszél valamilyen idegen nyelven.  A 25-34 éveseknél ez az arány már csak 33 százalék, és az életkor előrehaladtával a mutató folyamatosan csökken. Iskolai végzettséget tekintve a kép azt mutatja, hogy a jelenleg tanuló 18 éven felüliek 97 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. A már diplomázottak körében az arány 67 százalék, a csak érettségivel rendelkezőknél 33 százalékos, az ezzel sem rendelkezők körében 10 százalékos valamilyen idegen nyelv ismerete.

Korán kell ráállni a nyelvtanulásra

A tapasztalatok szerint minél korábbi életszakaszban veszi kezdetét a nyelvismeret és a nyelvi készség elsajátítása és erősítése, annál könnyebben talál fogékony táptalajra. Ez a célja a Katedra Nyelviskola Hálózat most induló, saját fejlesztésű 3-15 éves korú gyermekek számára összeállított Kids&Teens elnevezésű nyelvi programjának. A program fél évig ingyenes a budapesti jelentkezők számára.

Az Oktatási Minisztérium statisztikái szerint az elmúlt tanévben összesen 773 ezer, hat évesnél idősebb diák tanult angol nyelvet az egyetemistákat is beleértve, míg ugyanez a szám a korábbi listavezető német nyelv esetében mindössze 483 ezer. Az összes többi nyelvet tavaly 100 ezer diák tanulta. Ezzel együtt a magyar népesség mintegy negyede beszél csak valamilyen külföldi nyelvet, ezzel a sereghajtók között kullogunk az Európai Unióban.

A Katedra nyelvi programja a közoktatás nyelvi képzéseit hivatott kiegészíteni és alátámasztani. A program biztosítja, hogy az életkornak és a tudásszintnek megfelelő tanfolyami csoportokat kialakítva, felmenő rendszerben, következetesen egymásra épülő tananyaggal, életkori sajátosságoknak megfelelő tematikával fejleszti a gyermekek kommunikatív kompetenciáit, elsődlegesen szóbeli kifejezőkészségüket. 

Távol Európától

Az EU felnőtt lakosságának több mint egyharmada (34 százalék) vallotta 2005-ben azt, hogy anyanyelvén kívül angolul is tud kommunikálni. Magyarországon ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Az összesített eredmények arra is rámutatnak, hogy jelenleg az EU minden második állampolgára legalább egy idegen nyelvet is beszél. 

Meglepő volt 2005-ben, hogy Magyarországon az angol "csak" a második legnépszerűbb beszélt nyelv, míg a német hajszálnyival megelőzte. Még meglepőbb, hogy az orosz (2,4 százalék) és a francia (1,2 százalék) kivételével az összes többi nyelvet beszélők bőven 1 százalék alatt maradtak, ami nagyon messze esik az európai átlagtól.

Mivel az EU lakosságának 13 százaléka angol anyanyelvű (Egyesült Királyság és Írország), ez azt jelenti, hogy az EU teljes felnőtt lakosságának szinte fele (47 százalék) beszél angolul. A legelterjedtebb nyelvek között volt még a német (12 százalék beszéli idegen nyelvként és 18 százalék vallja anyanyelvének) és a francia (11, illetve 12 százalékkal).