A szállópornak nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füst-ködöt idézhetnek elő. Mikroszkopikus méretük miatt a szállópor részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében.
Magyarországon a szállópor egyik fő előidézője, a belsőégésű motorok mellett az, hogy a családi ház állomány 80%-a, azaz mintegy 2,1 millió lakóépület egyáltalán nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a lakosság európai átlagban is magas hányada, közel 37%-a fosszilis energia felhasználásával fűt. Mintegy 800 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, de gyakran hulladékok - köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik energiapazarló ingatlanjaikat.
„A családi házak teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetőek a fűtési költségek. Ha a tél beállta előtt már nincs elég időnk a homlokzati hőszigetelésre, akkor akár csak a tető, födém saját magunk által elvégezhető hőszigetelésével is 25%-os energia és költségmegtakarítást érhetünk el. Ehhez nem kell mást tennünk, mint üveggyapot szigetelőanyagot végigteríteni a padláson” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója. „Egy átlagos, nem szigetelt 100 m2-es családi ház fűtésköltsége az 50.000 forintot is meghaladhatja havonta. Országos szinten ezért akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk csak azzal, ha az összes családi ház tetejét megfelelően szigetelnénk, ami a szállópor koncentrációt is hasonló nagyságrendben csökkenthetné” – tette hozzá a szakember.
Az okos fűtés 5 + 1 pontja
A Knauf Insulation szakemberei összegyűjtöttek néhány olyan fűtési praktikát, amellyel a még nem szigetelt családi házak tulajdonosai is látványosan tudják csökkenteni fűtésszámlájukat és épületeik szállópor kibocsátását.
1. Spóroljunk az ideális hőfok beállításával!
Fontos, hogy családi házunk fűtési rendszere jól szabályozható, a hőmérséklet pedig az egyes helyiségekben külön-külön is állítható legyen. A hőmérséklet egy fokkal történő csökkentésével ugyanis 6%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és fűtési költségünket. A gyakran használt helyiségekben érdemes magasabb hőmérsékletet – maximum 24 fokot – tartani, míg a kevésbé használt szobákban elég akár a 18-22 fok is. Amíg nincs túl hideg, addig akár klímával is fűthetünk, ami a fűtési szezon elején olcsóbb megoldást jelent, mintha bekapcsolnák a fűtést.
2. Az állandó hőmérséklet kifizetődőbb, mint a hőfok folyamatos állítgatása
Az, hogy egyenletes hőfokon hagyjuk-e a fűtést vagy lekapcsoljuk-e, amikor elmegyünk otthonról, attól is függ, hogy mennyit tartózkodunk a lakásban, illetve milyen az épület szigetelése. Ha otthonunk szigetelt, nem szükséges a termosztátot alacsonyabb hőmérsékletre állítanunk, hiszen – a szigeteletlen épülethez képest – csak minimális hő távozik a falakon keresztül.
3. Egy egyszerű ablak trükk, amiről nem sokan tudnak
A rosszul záródó ablakok és ajtók hézagait feltétlenül szigeteljük. Ezen kívül érdemes a nyílászárókat téli üzemmódra átállítani. Nyissuk ki az ablakunkat és tegyünk be közé egy papírlapot, majd zárjunk rá az ablakot. Ha, ki tudjuk húzni a papírlapunkat a nyílászáróból, akkor a zárnyelvet tekerjük közelebb a zárfogadóhoz. Ezt az eljárást ismételjük meg a kilinccsel szembeni oldalon is, nagy szélességű 120 cm feletti egyszárnyas ablakok esetében, alul és felül is elvégezhetjük a tesztet.
4. Akármilyen hideg is van, fontos szellőztetni
A téli hónapokban rövid ideig, de intenzíven szellőztessünk, akár többször is a nap folyamán, de vigyázunk, hogy ne hűtsük túl a lakást. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat. Jól szigetelt lakásban a falak, a padló és a bútorok gyakori szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt is hamar visszanyerik a szellőztetés előtti hőmérsékletüket. A kőzetgyapot hőszigetelő anyagok jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek, az így hőszigetelt lakásban kevesebbet kell szellőztetni, mivel a falak jobban szellőznek, így könnyebben jobbá tehető a lakás levegőjének minősége is.
5. A redőnyök leengedésével a fűtésszámla is csökkenthető!
A redőnyök éjszakára való leengedésével jelentősen csökkenthetjük az ablakok hőleadását. Az alumínium- és műanyag redőnyök még új és jól szigetelő nyílászáróknál is nagymértékben javítják a hőszigetelést, így ezek használatával akár 10-15%-ot is megtakaríthatunk fűtésszámlánkból. A redőny használatának további előnye, hogy télen nagymértékben csökkenthető vagy akár meg is szüntethető a páralecsapódás az ablakokon.
+1 tipp: digitális megoldásokkal a rezsiköltség is „okosítható”
Jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé a ma még kissé drága „okos otthon megoldások” is, amelyek beépítése a már csökkentett hőigényű, vagyis szigetelt és energiatakarékos nyílászárókkal rendelkező családi házakban javasolt. Az „okos otthon megoldások”, azaz a digitális fűtésszabályozás akár 15-20%-os energia megtakarítást is lehetővé tesznek. Az okos fűtésvezérlési rendszerek, a külső hőmérséklethez viszonyítva optimalizálják otthonunk hőmérsékletét. Ezekkel az eszközökkel előre be tudjuk állítani, hogy meg mikor kell és mikor nem szükséges fűteni otthonunkban sőt, akár távolról, mobil telefonunkról is tudjuk a rendszert vezérelni.
