Míg a munkaerő kölcsönzés eredeti koncepciója alapján azt szolgálta, hogy rendkívüli helyzetekben, átmeneti időszakokra, vagyis rugalmas keretek között tegye lehetővé a foglalkoztatást, ez mára megváltozott. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a kölcsönzött munkavállalók általában kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgoznak, mint munkaszerződéses társaik: jövedelmük alacsonyabb, nem vonatkoznak rájuk a kollektív szerződések. Az Európai Unió tagállamaiban jelentős különbségek vannak a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó nemzeti jogszabályok között, ezért jelent nagy előrelépést, hogy sikerült közös nevezőt találniuk a tagoknak és egy egységes közösségi jogszabályozást megalkotni. Az irányelvvel a "flexicurity", vagyis a rugalmasság és biztonság munkaerőpiacon való megteremtése elvének egy fontos építőkövét rakták le az EP képviselők, kérdés ugyanakkor, hogy a magyar munkajog mennyire alkalmas a szabályok átültetésére - erre keresték a választ a szakemberek a VI. Országos Munkaerő-kölcsönzési Konferencián szerdán, amelyet a Rodin Management Kft. szervezett.
A hazai törvények 2000-ben említik először a kölcsönzés intézményét, majd 2001-2006 között megjelentek az ezzel kapcsolatos szabályozások is, ám ekkor még nem tértek ki például az egyenlő bánásmód kérdésére. A visszaélések visszaszorításának céljából 2006-ban módosították a törvényt, amely egyebek között megtiltotta a kölcsönzést olyan cégek között, ahol az egyik munkáltató tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a másik munkáltató tulajdonosával, illetve a kölcsönvevő és a kölcsönadó cégek tulajdonosi körében semmilyen átfedést nem engedett. A jogszabály rendelkezett arról is, hogy bizonyos idő elteltével a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállalók munkabérét, juttatásait a nem kölcsönzés alapján dolgozó munkavállalókat megillető mértékűvel azonos szintre emelni, valamint előírta azt is, hogy a munkáltató nem veheti vissza kölcsönzöttként a dolgozót, ha az hat hónapon belül munkaviszonyban állt nála - ismertette a hazai jogszabályi viszonyokat Dr. Horváth István, a munkaügyi minisztérium jogi főosztályvezetője.
Miben hoz változást az uniós irányelv?
A tavaly ősszel elfogadott uniós irányelv tovább szigorítja a kölcsönzés szabályait, hogy megvédje a kölcsönzött munkavállalókat, javítsa munkavégzésük minőségét, erőteljesebben érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét, illetve elősegítse a munkahelyteremtést és a rugalmas munkavégzési formák kialakítását. A dokumentum szerint a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási körülményeknek legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönbevevő vállalkozás vette volna fel őket, vagyis érvényesülnie kell például a felmondási védelemnek, mindennemű diszkrimináció elleni szabályoknak, a munkába állás napjától egyenlő bért kell kapniuk a munkaszerződéses dolgozókéval, de nem különbözhet a kötelező óraszámuk, a túlórák, a szünetek, az éjszakai munka és a szabadságuk szabályozása sem. A munkaadó ettől csak akkor térhet el, ha a kollektív szerződésben a munkavállalókkal erről megállapodik, vagy "nemzeti szinten megegyezett a szociális partnerekkel". Az elfogadott dokumentum szerint a kölcsönzés meghatározott időre valósulhat meg, ám azt már nem tisztázza pontosan, hogy az ideiglenes munkavégzés alatt pontosan mennyi időt kell érteni - hívta fel a figyelmet Dr. Horváth István.
Az irányelv meghatározza a munkavállaló, munkaerő-kölcsönző, kölcsönzött dolgozó, kikölcsönzés, kölcsönvevő vállalkozás valamint az alapvető munka és foglalkoztatási feltételek fogalmait is. Kitér továbbá arra, hogy a kölcsönzött munkavállalókat tájékoztatni kell a kölcsönvevő vállalkozásnál megüresedő állásokról annak érdekében, hogy a többi munkavállalóval azonos esélyekkel találhassanak állandó állást. A kölcsönző cégek nem számolhatnak fel semmilyen díjat a munkavállalókkal szemben annak fejében, hogy rajtuk keresztül a kölcsönvevő vállalkozás felvette őket vagy a kikölcsönzést követően az adott vállalkozás munkaszerződést kötött vagy munkaviszonyt létesített velük. Emellett a szövegben további biztosítékokat építettek be a foglalkoztatásra és szakmai tréningekre vonatkozóan és az irányelv rendelkezik a kölcsönzött dolgozók képviseletéről is. Dr. Horváth István úgy látja, az unió adott is szabályozást, meg nem is, hiszen a tagállamok bizonyos feltételek mellett eltérhetnek az irányelv egyes meghatározásaitól. Szerinte leghamarabb - tekintve, hogy az idei évre rányomja bélyegét a válság, jövőre pedig országgyűlési választások lesznek - 2011-ben kellene átvenni az uniós szabályozást.
Teljes cikk a HR Portálon.
