Az adatokból megállapítható, hogy úgynevezett uniós gyakorlat ezen a területen nem létezik: még olyan alapvető kérdésekben is vannak eltérések, mint például a károkozások függvényében működő bonus-malus rendszer megléte. Az adatok szerint például sem Észtországban, sem pedig Romániában nem alkalmazzák ezt a differenciálást, de flották esetében még a franciák sem élnek bonus-malus rendszerrel.

Az uniós tagállamok mintegy felében működik már aktív kárrendezés, vagyis az a lehetőség, hogy a kárrendezés folyamatát a bejelentéstől az összeg beérkezéséig az ügyfél a saját biztosítójára bízhatja. A felmérésben szereplő országok mintegy harmadában ismeretlen az on-line szerződéskötéskor alkalmazható díjkedvezmény is.

Kampányidőszakok 

A biztosítási piac szerkezeti eltérései is tükröződnek abban, hogy az adott országban hány biztosítónál lehet KGFB-t kötni: míg Szlovéniában ez a szám jelenleg hat, addig Németországban a százat közelíti. A hazánkban alkalmazott gyakorlatra, mely szerint a díj nemfizetése miatt megszűnő KGFB-szerződést csak ugyanannál a biztosítónál lehet megkötni, mindössze négy másik országban (például Szlovénia és Svédország) találunk példát.

Bőven találunk olyan országot, ahol a szerződések egységesen a tárgyév végén járnak le, miközben számos helyen a szerződéskötéstől számított egy év után kell a KGFB-szerződést megújítani. Nem csoda hát, ha abban is jelentős eltérés tapasztalható, hogy a szerződések átkötésének van-e kampányidőszaka.

A táblázat anyaga letölthető formában megtalálható a FBAMSZ honlapján, 'A szövetség hírei és rendezvényei' rovatban.