A kilencvenes évek elejétől a magyar felsőoktatásban megnégyszereződött a hallgatók száma, 100 ezerről csaknem, 400 ezerre nőtt, ez a szemlélet akkor helyes volt, ám a mai globalizált világban az egyik legfontosabb és legélesebb verseny a tudásért, annak megszerzéséért folyik - mondta a szakminiszter, hozzátéve: a mennyiségi változásnak ideje volt véget vetni, a minőségre, a színvonalra kell helyezni a hangsúlyt.

Hiller István hisz és bízik abban, hogy a magyar felsőoktatás megfelel az új kihívásoknak, a minőség elsődlegességének, a felsőoktatás finanszírozásának és struktúrájának átalakításakor ugyanis ezt a szempontot tartotta szem előtt a kormányzat. A szaktárca vezetője szerint a Miskolci Egyetem - amely az észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, és amely a regionalitásra igen nagy hangsúlyt helyez - ebben a változásban élen járt, a "leginnovatívabb, legkezdeményezőbb volt".

A Felsőoktatási Minőségi Díjat a kormány két évvel ezelőtt azzal a céllal alapította, hogy a minőségfejlesztés módszereinek alkalmazásában kiemelkedő eredményeket és folyamatos fejlődést mutató felsőoktatási intézmények teljesítményéét elismerje.

A Miskolci Egyetem gyökereit 1735-re, a selmecbányai akadémia alapításáig vezeti vissza, jogutódként elkötelezett az oktatás színvonalának emeléséért. A tanévet megkezdő 14 ezer hallgató közül 3500 az elsőéves, 800 oktató és kutató dolgozik a folyamatosan fejlődő és korszerűsödő campuson - mondta Patkó Gyula rektor.