Három évvel ezelőtt nagy port kavart az az eset, amikor az egyik magyar cégről olyan információk szivárogtak ki, hogy szexuális zsarolást alkalmaz a főnök - meséli Sipos Márta. Egy újságíró azonban bekamerázva vett részt az állásinterjún, amely fényt derített a zaklatásra: felvette, ahogy ajánlatot tesz a főnök. - Itt ér körbe az ördögi kör, meg van kötve a magyar jogászok keze. A magyar bírói gyakorlat ugyanis nem ismeri el ezt a bizonyítékot, jogosulatlanul jutottak hozzá, így az elveszíti bizonyíték mivoltát.

Külföldön ezt például úgy oldják meg, hogy háromnál kevesebb ember nem lehet egy légtérben, így elvileg nem történhet ilyen. A nyugati országokban nemcsak részletesen ki van dolgozva a szexuális zaklatás fogalma és speciális eljárásokat alakítanak ki, nagyon ügyelnek az emberek tájékoztatására is, hogy mit tehetnek, hova fordulhatnak, ha zaklatás éri őket. Magyarországon még a szexuális zaklatás fogalma se tisztázott, társadalmi megítéléséről nem is beszélve - nyomatékosítja a jogi szakértő.

A szexuális zaklatás hazai megítélése

Rosszabb a helyzet Magyarországon a nemi esélyegyenlőség terén, mint az összes többi közép-kelet-európai országban, de számos ázsiai illetve afrikai ország is megelőz minket az ENSZ 2006-os Gender Gap indexe alapján. Az intézményi szintű politika pedig nem igen lép fel a szexuális zaklatással szemben. Hadas Miklós, a Corvinus Egyetem Gender kutatóközpontjának társigazgatója korábban elmondta, hogy az intézményi szintű politika kevéssé lép fel a szexuális zaklatással szemben, egy 7-es skálán mindössze 2,5-ös osztályzatot sikerült elérnünk.

A szexuális zaklatás tulajdonképpen a hatalommal való visszaélés egyik megnyilvánulása. A magyar munkahelyeken viszont annyira elfogadott az ilyesfajta főnök-beosztott viszony, hogy sokszor szemet hunynak az ilyen esetek fölött - elemezte a hazai helyzetet korábban Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület munkatársa. A szakértő szerint hazánkban nincs kialakult kultúrája annak sem, hogy cégválasztáskor szempont legyen olyan szervezethez menni, ahol tiszteletben tartják a munkavállaló jogait.

Sipos Márta munkajogász is azon a véleményen van, hogy a szexuális zaklatással szembeni hozzáállásban nem jeleskedik a magyar jogalkotás. - A magyar jogrendszer alkotói álságosan viselkednek. Sokan bagatellizálják el ugyanis ezt a kérdést (néhány bíró is!) azzal, hogy a nőknek kellett volna körültekintőbben, erkölcsösebben viselkedniük, öltözködniük, nézniük, csücsöríteniük stb. "Ne haragudjon kedves, de mégis mire számított, amikor ezt a miniszoknyát felhúzta?" - Ilyen és hasonló "intellektuális", összekacsintós, "mi férfiak tartsunk össze" reakcióval intik le általában azokat, akik fel merik vetni a zaklatás fogalmát. Ha ebből a gondolkodásmódból indulunk ki, akkor valószínűleg a bűnös miniszoknya önmagától képes saját magát levenni, de minden valószínűség szerint a pikáns e-mailek írásáért, - fizetésemelést lebegtető - légyottra invitálásért is a szoknyák a felelősek. Ez az absztraktnak tűnő, konzervatív gondolkodás jellemzi a magyar társadalom hozzáállását. - A magyar társadalom is elfordul ettől a problémától. Többször tapasztaltam az emberek közönyösségét ebben a témában. Nehéz azonban meghúzni a határt, hogy hol kezdődik a szexuális zaklatás - mondta a munkajogász.

A nemzetközi jog oldaláról: CEDAW Egyezmény

A szexuális zaklatást ma már egységesen a nemi alapú diszkrimináció egyik fajtájának tekintik, amely "magában foglalja az olyan szexuálisan meghatározott nemkívánatos viselkedést, mint például a testi kontaktus és közeledés, a szexuális színezetű megjegyzések, pornográf képek mutatása, szexuális jellegű követelések akár szóban, akár tettekkel". A szexuális zaklatásnak e definíciója többé-kevésbé alapját képezi annak a meghatározásnak, melyet a Nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának eltörléséről szóló ENSZ egyezmény (CEDAW Egyezmény 1992) alapján létrehozott ENSZ Bizottság (CEDAW Bizottság) alkotott 1992-ben.

A fenti definícióból tehát az ENSZ - és nyomában az Európai Unió, valamint az egyes országok - értelmezésében a szexuális zaklatás a nők elleni erőszak egyik fajtája, mely nemi alapon diszkriminatív, így sérti a nők és férfiak között egyenlőséget, és amely különböző magatartásokkal is elkövethető. Ennek az egyezménynek három lényeges elemét szükséges kiemelni:

A szexuális zaklatás a nők elleni erőszak egyik fajtája

Egy erőszakfajtát akkor neveznek nemi alapú erőszaknak, ha az jellemzően kötődik az egyik nemhez az áldozati, illetve a másik nemhez az elkövetői oldalon. E meghatározás nem zárja ki a jellemzőhöz képest fordított esetek előfordulását, de statisztikai adatokból kiindulva megállapítja az adott erőszakfajtának valamely nemhez kötődését. Így a nemzetközi jog a nők elleni erőszakként definiálja a szexuális zaklatást.

- A szexuális zaklatás megítélése országonként és kultúránként különbözik. Hatalmas százalékban csak a nőket érinti, ez is olyan hátrányos megkülönböztetés, mint a fizetési vagy pozícióbeli diszkrimináció, amelyen még mindig nem lett úrrá a világ, bár már némi javulás tapasztalható, megjegyzem Magyarországon még nem - vezette fel az aktuális problémát Sipos Márta. A nemzetközi jogi szabályozás és szemlélet azonban egységes abban, hogy a jellemzően nők ellen irányuló ilyen jogsértéseket súlyos emberi jogi jogsértésnek, és mint ilyet, a nők elleni erőszaknak tekinti.

#page#

A zaklatás fajtái

A szexuális zaklatásnak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az úgynevezett köztéri, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken stb. elkövetett nemi alapú zaklatás, melynek gyakori formája járműveken történő fogdosás ("tapizás"), az utcán gyakran hallható "utána fütyülés", az "utcai, éttermi beszólások", a "megbámulás". Az ilyen zaklatást általában idegenek követik el, és a helyzetből adódóan általában röviden zajlik le.

A másik, a munkahelyi szexuális zaklatás, amely jellemzően hosszabb időn át folyik, és ismerős kolléga, ügyfél, illetve, bár ez a nevéből nem derül ki, oktatási intézményben tanár is elkövetheti. A szexuális zaklatásnak különböző fokozatai vannak: a kétértelmű megjegyzés, az obszcén utalás kevésbé, a nem kívánt fizikai kapcsolat pedig már súlyos zaklatást jelenthet.

"Ezt azért"- szexuális zsarolás

A nemzetközi szakirodalom és jogszabályok is megkülönböztetik a munkahelyi szexuális zaklatás két formáját. Az egyik esetben az elkövető konkrét szexuális szolgáltatás(ok) nyújtásától teszi függővé a zaklatott személy munkahelyi, tanulmányi előmenetelét, foglalkoztatását, felvételét, képzéshez, vagy bármely más juttatáshoz való hozzáférését, vagy a követelt szexuális szolgáltatás megtagadása esetén az ezektől való visszatartását, kirúgását. A követelés nem feltétlenül erőszakos. A munkavállalók, diákok meglehetősen érzékenyek a kollégák, főnökök, tanárok igényeire. Ez különösen igaz a női nemre, többek között azért, mert a szexuális zaklatást körülvevő tévhitek és sztereotípiák gyengítik a nők érdekérvényesítő képességét.

A megkövetelt, kikényszerített, vagy igényelt szexuális szolgáltatás szintén sokféle formát ölthet az inkább megalázó jellegű cselekményektől egészen olyanokig, melyek megközelítik, vagy akár el is érik a nemi erőszak mértékét. Az ilyen szexuális zaklatást nevezik szexuális zsarolásnak, jogi nyelven quid pro quo ("ezt azért") szexuális zaklatásnak.

Szexuális töltettel bíró környezet kialakítása is zaklatás

A munkahelyi szexuális zaklatás másik formája az úgynevezett ellenséges környezet kialakítása, amely olyan munkahelyi légkör, hangulat, fizikai környezet létrehozását vagy fenntartását jelenti, melyben a munkavállaló női/emberi mivoltában sérül. Ez magában foglalja például a kinézetére tett megjegyzések, szexuális tartalmú célozgatások, "szőke-nős", "anyósos", nemi-erőszak viccek, gesztusok, grimaszok, nem kívánt - nem feltétlenül szexuális töltettel bíró - érintések formáját, meztelen vagy félmeztelen nőket ábrázoló plakátok kifüggesztését a munkahelyen.

A szexuális zaklatásnak e gyakoribb formájánál az érintett gyakran viszonylag sokáig csak azt érzékeli, hogy kellemetlenül érzi magát, vagy kihasználják, de nem tudatosul benne, hogy valóban szexuális zaklatás áldozata. Az ellenséges környezet felszámolása során az első és egyben legnehezebb lépés az, amikor az áldozatban tudatosul, hogy vele szemben szexuális zaklatás történik, és hogy a problémát nem ő, hanem a zaklató okozza.

Fontos megjegyezni, hogy addig fog visszaélni a főnökünk, munkatársunk a hatalmával, amíg hagyjuk magunkat és azt hisszük a környezet sugallatára, hogy bennünk van a hiba, bizonyára nem értjük a "viccet", igazán "semmiség" az a néhány légyottra felhívó levél, melyet a főnökünktől kapunk nap, mint nap.

#page#

Mit mond a magyar jog?

Magyarországon továbbra sincs semmilyen jogszabály, amely a szexuális zaklatást nevesítené. Nem változtatott e helyzeten az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából olyannyira várt törvény, a 2003. év CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról sem. E törvény 7. paragrafusának (1) bekezdése meghatározza az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, mely "a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás" formáit öltheti.

Eszerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. paragrafusban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

A törvény tehát csak az emberi méltóságot sértő magatartást tekinti zaklatásnak, amelynek megannyi változatát ismerjük - hangsúlyozza a munkajogász. A kialakulófélben lévő joggyakorlat alapján emberi méltóságot sértenek az embert lealacsonyító, megalázó, lekicsinylő, sértő, bántó magatartások. Ide tartozik akár a megsértett személy elválaszthatatlan tulajdonságán való élcelődés (pl. szőkenős viccek), valamely tulajdonság "kifigurázása", gúny vagy tréfa tárgyává tétele, megjegyzések, illetve a fizikai kontaktus révén való megalázás (tapogatás) is ide sorolható, ahogy a viccnek szánt, pornográf elemeket tartalmazó e-mailek is.

- Annak megítéléséhez, hogy valóban szexuális zaklatás történt, vagy csak bók, illetve vicc hangzott el, ismerni kell a konkrét körülményeket, a munkatársak egymás közötti viszonyát is - fejti ki Sipos Márta. - A probléma ott kezdődik, hogy a jogalkalmazó nem tudja pontosan milyen meghatározás fedi le a szexuális zaklatás fogalmát. Az eljárás teljesen hiányos. Nem veszi figyelembe, ha az illetőt "csak" zavaró módon bámulják, viccelődnek, megalázzák fizikuma miatt. Pedig ezek pontosan kimerítik az emberi méltóság megsértésének fogalmát - magyarázza a munkajogász, aki fontosnak nevezte az elhangzó kijelentések, azok jellegének, szituációjának alapos megvizsgálását, hiszen nagyon kis különbségeken is múlhat az, hogy egy adott cselekmény sérti-e valakinek az emberi méltóságát avagy nem. Emiatt igen kényes és bonyolult bizonyítási kérdések vetődnek fel, ha eljárás indul zaklatás ügyében. De nem nagyon indul, főleg azóta, hogy a per költsége azt terheli, aki veszít. - Ha viszont valaki mégiscsak bíróságra menne ügyével, kétséges bírósági fogadtatásban lenne része és elbukna - fogalmazza meg a problémát a jogász.

Talán "enyhítő körülmény" a magyar jog számára az az Ebtv.-alapelve, mely szerint nem a sérelmet szenvedett személynek kell bizonyítani, hogy diszkrimináció történt, hanem a bepanaszolt szervnek. Ez utóbbi a bizonyítási teher megfordítása. Ha tehát a munkavállaló úgy gondolja, hogy őt valamely védett társadalmi csoporthoz való tartozása miatt diszkriminatív módon küldték el a munkahelyéről, ő maga csak azt köteles bizonyítani, hogy neki felmondtak, míg a munkáltatónak kell bizonyítania azt, hogy a felmondás valójában nem sértette az egyenlő bánásmód követelményét.

- A zaklatás "hatályos törvényi tényállása" szinte lehetetlenné teszi az ilyen ügyekben az eredményes eljárást - hangsúlyozta Demeter Judit, az EBH elnöke abban a szakanyagban, amely a tapasztalatokat összegzi. A zaklatás során ugyanis az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy nem tanúsított olyan magatartást, amely ellenséges, megszégyenítő másra nézve, a valóságban viszont a hatóságra hárul a bizonyítékok, tanúvallomások beszerzésének feladata. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy nem a zaklatóval szemben folytatják le az eljárást, hanem az őt alkalmazó intézmény vagy a gazdasági társaság munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjével szemben.

Külföldi esetek

Az Egyesült Államokban európai szemmel szokatlanul tágan értelmezik a szexuális zaklatás fogalmát. Évente mintegy tízezer zaklatásos pert indítanak az amerikai nők, a legkülönfélébb - sokszor nonszensz - esetekben fedezve fel megaláztatásukat. Egy pennsylvaniai professzor asszony például szexuális zaklatás miatt pert indított kollégája ellen, aki Goya Meztelen Maya című festményét akasztotta ki a falra. Amerikai őrület, legyinthetnénk.

Ha ki akarjuk sarkítani a dolgot, akkor mondhatnánk azt is, hogy Amerikában még azért is per jár, mert a férfiak előre engedik a nőket az ajtón. Ami nálunk egyszerű bóknak minősül - például ha egy kolléganőnek megdicsérik az öltözékét -, azért Amerikában már könnyen pert akaszthatnak az illető nyakába. Nem feltétlenül jó ez a gyakorlat sem.

A jog csapdájában

Magyarországon a Munka törvénykönyvében foglalt jogok megsértése esetén munkaügyi pert lehet indítani, ám a diszkrimináció megállapítása eddig elenyészően kevés számú perben sikerült. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke szerint elsősorban arra kellene ösztönözni a munkaadókat, hogy saját, jól felfogott érdekükben megelőzzék a munkahelyi zaklatást, vagy ha az megtörtént, akkor fórumot biztosítsanak az áldozatoknak, hogy ezt jelezzék. Sipos Márta szerint pedig első körben a magyar jogrendszer ezen álságos állapotát kell megszüntetni. Fontosnak nevezte azt is, hogy pontosan rögzítsék mi a teendője ilyen esetben a munkaadónak, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az erőszaknak illetve zaklatásnak kitett munkavállalóknak.

Az EU tagországaként nekünk is követnünk kell a CEDAW Egyezményt. Ahhoz azonban, hogy érdemben fel tudjunk lépni, több jogi eszközt kellene adni az eljáró hatóságok kezébe annak érdekében, hogy tetten érhető, utolérhetővé váljon a szexuális zaklatás. Addig pedig, ne hagyjuk magunkat!

Gyimóthy Éva, HR Portal