Bárki megbizonyosodhat róla, hogy a nyolc óra alatt csak kevesen dolgoznak teljes összpontosítással, különösen irodai munkáknál. Nem kevés idő vész el kávézással, a világháló böngészésével, a kollégákkal való beszélgetéssel. Vagy egyszerűen azzal, hogy már várjuk a munkaidő közelgő végét...
Tudományos kutatások és egyre több cég gyakorlati tapasztalata mutatja, hogy hat órás koncentrált, figyelmes munkával el tudjuk végezni azt, amit addig nyolc óra alatt. A Toyota például stockholmi gyárában vezette be a hat órás munkaidőt és azt tapasztalták, hogy a termelékenység nőtt, az alkalmazottak behatóbban dolgoztak.
A rövidebb munkaidőben dolgozó motivált, ezzel elégedettebb, mint a 8 órában dolgozók. Mivel kiegyensúlyozottabbak, jóval kevesebb körükben a betegség is. A
hosszabb munkaidőnél viszont az érzés, hogy mindent, az egész élet időbeosztását alá kell rendelni a munkának, éppen ellenkezőleg hat, a demotivált munkaerő gyengébb teljesítményt nyújt.
A munkaidő csökkentése kétség kívül növeli a munkaadó költségeit, hiszen sok ágazatban többlet munkaerőt kell felvenni. Ugyanakkor aki ilyen kedvező lehetőséget kínál, az a legjobb munkaerőkből válogathat s így a teljesítmény elérheti azt, amit a 8 óra alatt lehetett. Nagy lehetőséget adna az ilyen munkarend a nőknek is, hiszen sokan a gyermekek miatt csak rész-munkaidőben tudnak dolgozni. Megnyílna előttük az út a vezetői posztok felé is, amit rész-munkaidőseknek általában nem kínálnak.
(Forrás: Der Spiegel)
