A két vitában álló fél álláspontja az unió közvetítői tevékenysége ellenére sem közeledett egymáshoz, az unió tagországaként Szlovénia továbbra is akadályozza a horvát csatlakozási tárgyalások folytatását. Ljubljana ellenkezése miatt szerdán nem sikerült lezárni a statisztikáról szóló tárgyalási fejezetet, ezzel a horvát tárgyalási fejezetek közül már tizenhárom lezárását blokkolja Szlovénia, míg mindeddig összesen négy lezárására került sor a tárgyalások folyamán.

Az újabb tárgyalási forduló elhalasztása azt jelenti, hogy a cseh elnökség az első, mely alatt nem szerveznek tárgyalásokat Horvátország csatlakozásáról 2005 óta, mióta a hivatalos tárgyalások megkezdődtek.

Ezzel tovább csökkent annak az esélye, hogy Zágráb még idén befejezheti a tárgyalásokat az unióval, és még ebben az évtizedben taggá válhat. Carl Bildt svéd külügyminiszter nemrégiben azt is értésre adta, hogy a következő EU-elnökség, Svédország már nem kíván beleszólni ebbe a vitába, azt kétoldalú ügynek tekinti. Uniós részről nem titkolták azt sem, hogy szükségét látják némi gondolkodási idő biztosításának a két ország számára.

Nem mindegy

A vita húszegynéhány négyzetkilométer körül dúl: a terület túlnyomó része vízfelület, a Pirani-öböl, amelybe a Dragonja folyó, Horvátország és Szlovénia természetes határfolyója ömlik. Az öblöt a szlovénok teljes egészében maguknak szeretnék, a horvátok szerint viszont az öböl felezővonalánál kell meghúzni a határ vonalát. Ez utóbbi esetben azonban az olasz és a horvát tengeri határ összeér, s elvágja a 42 kilométeres szlovén tengerpart kijáratát a nemzetközi vizektől. Ugyancsak vitájuk van a Zumberak-hegységen át vezető szárazföldi határral kapcsolatban.

Az unió nevében Csehország sajnálatát fejezte ki, hogy a nézeteltérést a közvetítő kísérletek ellenére nem sikerült megoldani. Horvátország ragaszkodik ahhoz, hogy a határvitát az ENSZ Nemzetközi Bíróságán rendezzék, míg Szlovénia elsősorban az uniós közvetítésben látta a megoldást.