A racionális viselkedéselmélet modelljei számos társadalmi esemény előrejelzésére képesek, ám nem tudnak magyarázatot adni egy sor látszólag irracionális viselkedésre. Példának okáért a háborúk során a veszteség rendszerint sokkal nagyobb, mint a várható haszon, de sem a halálos áldozatok száma és sem a gazdasági, társadalmi következmények nem tartják vissza az embereket az erőszaktól. A racionális pro és kontra érvek helyett inkább a számszerűsíthetetlen morális elvekkel igazolják a háborúk melletti vagy elleni kiállásukat.

A döntési folyamat mélyebb megértéséhez Jeremy Ginges pszichológus és Scott Atran antropológus végzett nemzetközi felmérést, amelynek során hipotetikus erőszakállapotok felvázolásával kérdezték meg a résztvevőktől, milyen döntéseket hoznának. A kutatást több mint 650 Ciszjordániában élő izraeli telepes megkérdezésével kezdték, akiktől azt kérdezték, mit tennének, ha egy izraeli-palesztin békekötés esetén fel kellene adniuk otthonaikat. Volt, akinek tüntetések kirobbanását, volt, akinek erőszakba torkolló eseményeket vizionáltak, arra kérve őket, ítéljék meg, mennyire tekintenék az ügy szempontjából hatékonynak az egyes helyzeteket. A válaszok alapján azt találták, hogy ahelyett, hogy racionálisan mérlegelnék a megkérdezettek az egyes szituációk eredményességét, az erőszak lehetőségét sokkal inkább az alapján ítélték meg, hogy mennyire tartják morálisan helyesnek az adott szituáció.

Hasonló eredményeket kaptak a kutatók az amerikai főiskolások, illetve nigériai állampolgárok körében készített lekérdezés során is. Nekik egy hipotetikus túszejtő akció kapcsán kellett megítélniük, hogy hány megmentett élet alapján sikeres a szabadító akció. Az egyik példában a katonaság kétszáz túszt megment, de ennek ellenére a túszok kétharmada nem éli túl a mentést. A válaszok szerint az emberek ezúttal sem a költség-haszon szerint kalkuláltak. Az erőszakos beavatkozás esetén kockáztattak, míg a tárgyalásos megoldás során a megmenthető életek és várható áldozatok számával kalkuláltak.

A kutatók eredményei szerint erőszak és béke közötti döntési folyamatban nem mutatható ki egyértelmű társadalmi nemi hovatartozás hatása. Egyedül az izraeli telepesek körében voltak nagyobb számban az erőszakot támogató férfiak, mint a nők.