Az Európai Parlament minden évben jelentésben értékeli az emberi jogok helyzetét és az EU szerepét az ezek érvényesítéséért folytatott harcban. Idén (akárcsak két éve) az ír, néppárti Simon Coveney a témafelelős. Az idei jelentést április 26-án, kézfelemeléssel fogadták el a képviselők.
Oroszország: mérsékelt sikerek
Oroszországban csak mérsékelt sikereket sikerült elérni az emberi jogok érvényesítésében. A jelentés a problémásnak tartja a csecsenföldi helyzetet, a törvényhozás függetlenségét, az emberi jogvédőkkel szembeni bánásmódot, a média függetlenségét és a szólásszabadság helyzetét, az etnikai kisebbségek kezelését, a jogállamiság tiszteletben tartását, az emberi jogok védelmét a fegyveres erőkben, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A képviselők megemlítik Anna Politkovszkaja újságírónő meggyilkolását, és aggodalommal utalnak azon feltételezésekre, melyek szerint az orosz kormány állna a 2006 novemberében Londonban elhunyt Alexandr Litvinyenko megmérgezése mögött.
Az EP elfogadott egy módosítást, amely szerint "az etnikai kisebbségek, különösen a finnugor kisebbségek - azon belül is főként az Oroszországban egyre növekvő elnyomással sújtott mari nép - nehéz helyzete" jelentős problémát jelent.
Fehéroroszország: nincs szólásszabadság és gyülekezési jog
Fehéroroszország kapcsán a jelentés kitér a szólásszabadság, illetve a békés gyülekezéshez és az egyesüléshez való jog megsértésének eseteire, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak megsértéseire. A képviselők szükségesnek tartják az elnyomás célpontját képező politikai ellenzék támogatását.
Törökország: kevés előrelépés
A képviselőket aggasztja, hogy a csatlakozásra váró Törökországban az emberi jogi kérdések terén "mindmáig kevés előrelépés történt". Problémás területek a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kurdok helyzete. A képviselők üdvözlik a török igazságszolgáltatás gyors reakcióját Hrant Dink gyilkosainak elfogásában, biztatónak tartja, hogy a bűncselekménytől a török kormány határozottan elhatárolódott.#page#
Kína: változatlanul a legtöbb halálos ítélet
Változatlanul Kínában hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet. Ugyanakkor reményre adhat okot, hogy az összes ilyen ítélet automatikusan a kínai legfelsőbb bíróságra kerül felülvizsgálat céljából - derül ki a jelentésből. A politikai motiváltságú bebörtönzés, a kényszermunka, a szólás- és a vallásszabadság, a vallási és etnikai kisebbségek, a laogai táborrendszer és a szervkereskedelemre vonatkozó állítások nem maradhatnak említés nélkül a pekingi olimpia megrendezésének előkészületei során, és a tibeti kérdés is megoldásra vár - áll a szövegben. Az uniónak a képviselők szerint a Kínával kötött kereskedelmi szerződések megkötésekor is figyelmet kell fordítania az emberi jogok érvényesülésére.
Irán: fiatalok kivégzése
A képviselőket "erősen aggasztja, hogy 2004 óta megszakadt az Iránnal folytatott emberi jogi párbeszéd Irán részéről az együttműködés hiánya miatt". Az EP "mély aggodalmának ad hangot az iráni emberi jogi helyzet romlása miatt, és rámutat különösen az emberi jogvédők elleni elnyomás megerősödésére". A képviselők helytelenítik, hogy "Irán továbbra is alkalmazza a halálbüntetést a nemzetközi normákat sértő körülmények mellett, és különösen kifogásolja a fiatalkorú elkövetők kivégzését".
Guantánamo: rossz üzenet
A Guantánamón fogva tartottak szabadon bocsátását vagy vádemelést sürgetnek a képviselők. "A Guantánamó-öbölbeli fogvatartási központ fennállása önmagában továbbra is negatív üzenetet küld arról, hogy hogyan folyik a terrorizmus elleni harc" - állapítja meg a jelentés.
Teljes cikk a Jogi Fórumon.
