Az EU tagságra váró Horvátország 2004-ben ígéretet tett, hogy a halászatot korlátozó intézkedések tekintetében mindaddig kivételt tesz az EU-tagállamokkal - különös tekintettel olasz és szlovén szomszédjaira - míg Brüsszellel nem köt a halászatról szóló megegyezést. Időközben azonban Róma és Ljubljana is kijelölte saját ökológiai és halászati zónáját, így Zágráb úgy határozott, ő is életbe lépteti sajátját.
A horvát törvényhozás döntésének értelmében az adriai védett ökológiai és halászati zónáról szóló határozat 2008. január 1-jén lépett életbe. A 57 ezer négyzetkilométernyi zóna célja a horvát halállomány megóvása, amelyet Zágráb szerint a nagyobb olasz, valamint a szlovén halászflották jogtalanul kimerítenek.
Veszteségek az olaszok miatt
Horvát adatok szerint Olaszország évi 200 ezer tonnát halászik le, mely összevetve a horvát 20 ezer és szlovén 2000 tonnás éves halászattal évente csaknem 300 millió eurós veszteséget jelent Zágrábnak.
Olli Rehn bővítési biztos szerint a védett ökológiai és halászati zóna megnyitásának visszautasítása egyértelműen negatív következményeket vonna maga után. Rehn kijelentette: "Bízunk abban, hogy Horvátország ennek megfelelően cselekszik majd, és az ökológiai és halászati zóna egyetlen korlátozását sem érvényesíti 2008. január 1-jétől az EU-tagállamokkal szemben."
Rehn kifejtette:"elengedhetetlen, hogy az új horvát kormány megalakulását követően mielőbb rendezze a problémát, hogy elkerülje, hogy a döntés negatív következményekkel járjon a horvát csatlakozási folyamatra nézve. 2008 a horvát csatlakozási tárgyalások döntő éve lehet feltéve, ha ezt a problémát sikerül megoldani, és lendületesen folytatódnak az unióhoz fűzőző reformok." - mondta a biztos.
