Jelenleg is a megkérdezettek mintegy 65 százaléka állítja, hogy most vasárnap biztosan elmenne szavazni, ha választásokat rendeznének. A pártot választók aránya is gyakorlatilag változatlan maradt (57 százalék), és a pártpreferenciákban sem történt jelentős elmozdulás.
Az összes megkérdezett 29 százaléka szavazna most vasárnap a Fideszre, ez az érték 1 százalékponttal, azaz statisztikai értelemben nem szignifikáns mértékben alacsonyabb a márciusi adatnál. Mindez azt jelzi, hogy a Fidesz szavazóbázisában március folyamán mutatkozott erősödés egyelőre nem folytatóik. Az MSZP-re a megkérdezettek 20 százaléka szavazna, ez ugyancsak nem szignifikáns, 1 százalékpontos változás. Az MDF esetében 4 százalékos globális támogatottságot mért a felvétel, ami továbbra is magasabb az SZDSZ 3 százalékos értékénél.
Fidesz: 52, MSZP: 36 százalék
A biztos szavazó pártválasztók a teljes felnőtt lakosság 45 százalékát teszik ki. Ebben a kategóriában a Fidesz támogatottsága április elején 52 százalék, az MSZP-é 36 százalék. Továbbra is jelentős tehát a Fidesz előnye a biztos szavazó pártválasztók körében, jóllehet a legutóbbi felvételhez képest a Fidesz támogatottsági mutatója két ponttal csökkent, miközben az MSZP-é négy ponttal emelkedett. A biztos szavazó pártválasztók körében az MDF támogatottsága átlépi a parlamenti küszöböt (6 százalék), az SZDSZ pedig éppen alatta marad (4 százalék). Becslésről lévén szó, ezekből a számadatokból igencsak nehéz volna megjósolni, hogy egy valós választási szituációban ténylegesen melyikük lépné át az 5 százalékos küszöböt.
Az április eleji adatfelvétel során egy ötfokú skála segítségével értékelteték, hogy a kérdezettek mennyire érzik magukat közel az egyes parlamenti pártokhoz. Az átlagos pontértékeket tekintve a Fidesz értékelése a legkedvezőbb, a százfokú skálára vetítve 44 pont, míg az MSZP-é 35 pont. A Fidesz esetében 35 százalék érezte magát inkább közel állónak vagy közel állónak, míg az MSZP esetében ez az érték mindössze 23 százalék.
Erős pozitív korreláció, azaz hasonló távolságközelség érzet tapasztalható egyfelől a Fidesz és a KDNP, másfelől pedig az MSZP és az SZDSZ szavazói között. Hasonlóan erősek az ellentétes érzületek a Fidesz-KDNP versus MSZP-SZDSZ páros viszonylatában. Egyértelmű hasonlóságot mutat az MDF és a két kormánypárt iránti szimpátia alakulása, míg a Fidesz és az MDF viszonylatában enyhe, de mégiscsak negatív összefüggést találunk, a KDNP-vel pedig semmilyen kapcsolat nem mutatható ki. A választók érzülete alapján az MDF a kormány-ellenzék dimenzióban inkább a kormány oldalán helyezkedik el. #page#
A megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka adott a "hogyan mennek a dolgok az országban" kérdésre 4-es vagy 5-ös osztályzatnak megfelelő értékelést, miközben 57 százalék 2-es vagy 1-es osztályzattal fejezte ki véleményét. A két nagy párt szavazótáborának közérzetindexében továbbra is jelentős, több mint 30 pontos eltérés mutatkozik. Az MSZP szavazói esetében két pontos emelkedés tapasztalható (az átlagos indexérték április elején 50 pont), a Fidesz szavazóinál pedig az érték nem változott (18 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése 29, a teljes minta átlaga 31 pont. Az általános közérzetre vonatkozó negatív értékelés alapján nem meglepő, hogy a demokrácia magyarországi helyzetével is alapvetően elégedetlen a megkérdezettek túlnyomó többsége, mintegy 61 százaléka.
Miniszterelnöki alkalmasság
Gyurcsány Ferencet továbbra is valamivel - statisztikai értelemben nem szignifikáns különbséggel - többen (38%) tartják alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra, mint Orbán Viktort (36%), ugyanakkor minden ötödik megkérdezett szerint egyikük sem alkalmas a pozíció betöltésére.
A pártok támogatottsági adatainak leginkább ellentmondó eredmény azonban ismét abban az esetben mutatkozik, ha öt lehetőség közül választhatnak a megkérdezettek, ahol kettő-kettő a két nagy párt kormányzását kínálja, egyik esetben jelenlegi vezetőjével (Gyurcsány Ferenccel, illetve Orbán Viktorral), a másik esetben nélkülük, az ötödik opció pedig az, hogy a jelenlegi pártoktól független politikai erő valósítja meg programját. Továbbra is az utolsó válaszlehetőséget pártolják a legtöbben (31%), de ha összeadjuk az MSZP-t támogatókat, függetlenül attól, hogy Gyurcsánnyal vagy nélküle látnák szívesebben a pártot kormányon, akkor kitűnik, hogy a szocialisták bázisa eléri a 36 százalékot (+1 százalékpont márciushoz képest), szemben a Fidesszel, amely csak 23 százalékot kap (ugyancsak +1 százalékpont márciushoz képest).
Április elején is az a helyzet, hogy a Fidesz szavazóinak egynegyede szívesebben adná voksát egy új, a mostani pártoktól független formációra, míg az MSZP esetében ez az igény csak a támogatók 5 százalékában fogalmazódik meg. A szocialista szavazók 87 százaléka sorakozik a Gyurcsány vezette MSZP alternatívája mögött, ez a szavazói csoport valójában a nagyobbik kormánypárt "kemény magjának" tekinthető, a Fidesz szavazóinak viszont alig fele (49 százalék) sorakozik fel az Orbán Viktor vezetésével kormányzati pozícióba kerülő Fidesz alternatívája mögé.
Kormány és ellenzék értékelése
A kormány és az ellenzék munkájának választói értékelését tekintve továbbra is a negatív vélemények vannak többségben, az ellenzék munkájára a megkérdezettek 58 százaléka, a kormány munkájára 62 százaléka adott negatív értékelést. #page#
Noha továbbra sem tapasztalni egyértelmű kormányváltó hangulatot az attitűdkérdésekre adott válaszok alapján, a megkérdezettek közül mégis jóval többen (49 százalék) találták úgy, hogy személyes környezetükben a kormányváltást igénylők vannak többségben, mint ahányan inkább kormánypárti véleményklímát tapasztalnak (29 százalék), s a kormányváltás iránti igényt érzékelők aránya még valamelyest emelkedett is az előző felvételhez képest (+3 százalékpont).
Politikusok népszerűsége
A politikusi rokonszenvindex nem mutat jelentős változást a negyedévvel ezelőtti, vagyis 2007. január eleji méréshez képest. A rokonszenvlista végén - immár egyedüliként - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök áll, miközben a lista utolsó hét helyezettje közül hat kormánypárti politikus. Egyedüliként Semjén Zsolt szerepel közöttük, ő Gyurcsány előtt, vagyis a lista utolsó előtti helyén áll. Most már Szili Katalin az egyedüli listavezető, tőle lemaradva Dávid Ibolya a második helyet foglalja el. Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy a népszerűségi listát akár 60 pont alatti értékkel vezesse egy politikus, most viszont már - tavaly ősz óta - stabilan ez a helyzet.
SZDSZ-elnökválasztás
A SZDSZ kongresszusát követő héten a megkérdezettek 77 százaléka hallott arról, hogy a párt elnökválasztó kongresszust tartott az előző hétvégén. Akik hallottak az eseményről, azoknak 84 százaléka helyesen meg is tudta jelölni, hogy kit választott új elnökéül a párt.
Erősen megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy miként fog változni az SZDSZ szavazótábora az új elnök személye miatt. A válaszadók mintegy negyede várja a párt támogatottságának növekedését, közel 40 százaléka stagnálásra számít, mintegy hatoda csökkenést vár, a többiek pedig nem bocsátkoznak jóslásba.
A relatív többség, 42 százalék szerint rövid távon inkább előnyöket jelenthet a párt számára Kóka megválasztása, mintegy 25 százalék van ezzel ellentétes véleményen, a kérdezettek negyede pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A hosszabbtávú becslésre még kevesebben vállalkoztak, de ott is inkább az előnyök domináltak. A kormánypárti szavazók mellett a bizonytalanok is relatíve magas arányban vannak amellett, hogy Kóka megválasztása inkább előnyös lehet az SZDSZ-nek.
Csak igen kevesen várják az új elnöktől, hogy a jelenleginél markánsabban eltávolodjék pártjával az MSZP-től. Nagyjából ugyanannyian várnak inkább közeledést (39 százalék) illetve a jelenlegi távolság tartását (35 százalék), s mindössze 8 százalék számít arra, hogy az SZDSZ távolabb kerül koalíciós partnerétől Kóka vezetése alatt. Érdekes módon épp az MSZP-sek közt vannak valamivel többen azok, akik nem várnak közeledést, míg a Fidesz szavazóinak relatív többsége, 45 százaléka az SZDSZ szocialistákhoz való közeledésére számít. A mintába került csekély számú SZDSZ-esnek csak mintegy negyede várja azt, hogy Kóka alatt távolodni fog az SZDSZ az MSZP-től.
