Európa tizennegyedik legnagyobb és hatodik legnépesebb állama, Olaszország gazdasága évek óta rosszul teljesít, amit ma már nem lehet csupán a világgazdaság stagnálásával magyarázni. A 2001-es recesszió elmúltával a nyugat-európai országok szinte kivétel nélkül újra talpraálltak, az olasz gazdaság azonban változatlanul gyenge lábakon áll. 2005 második negyedévétől mérsékelt fellendülés mutatkozott, a makrogazdasági adatokban azonban nem következett be számottevő változás.
Az ország GDP-je 2005 harmadik negyedévében csupán 0,3%-kal nőtt, bár ez végre megszakította a 2001 óta tartó negatív trendet. A problémák hátterében az elmúlt időszakban két gazdasági folyamat áll: a kivitel csökkenése, valamint a hagyományos fogyasztási cikkek termelésében tapasztalható hosszú távú stagnálás. A déli régiók foglalkoztatási problémája továbbra sem megoldott, az ország déli része érezhetően szegényedik. Ezzel párhuzamosan Olaszország versenyképessége a nemzetközi piacokon gyengül, jelenleg a világ versenyképességi rangsorában a 47. helyen áll.
Olasz-magyar gazdasági kapcsolatok
Olaszország viszont kiemelt helyet foglal el Magyarország külkereskedelmi partnereinek sorában. 2005 első kilenc hónapjában kivitelünkben a harmadik, míg behozatalunkban a negyedik legfontosabb partner volt. Exportunk 2004-től kezdve jelentősen nő, míg importunk kismértékben csökken, így 2005 első nyolc hónapjának árucsere forgalmi mérlege kismértékű aktívumot mutat. Magyarországon 2400 olasz érdekeltségű vállalat van, nagyrészt a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorban. 2004-ben 19,7 millió euró olasz közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra, a befektetések kumulált értéke pedig megközelíti a 2 milliárd eurót.
Az utazásról nem mondanak le
A gazdasági nehézségek ellenére az olaszok nem mondanak le az utazásról. - derült ki a Magyar Turizmus Rt. "A hónap küldő országa" rendezvénysorozatának mai prezentációján. A fogadó országként is jelentős Olaszország 2004-ben a világ hatodik legtöbbet utazó és költő küldő országa volt. 100 lakosra 35 külföldi utazás jött, s emellett a belföldi turizmus is jelentős. 2004-ben 204 millió vendégéjszakát töltöttek saját országukban kereskedelmi szálláshelyeken, ami azt jelenti, hogy minden lakosra 3,5 vendégéjszaka jutott.
#page#
A külföldi utazások 88,4%-a Európába irányult 2004-ben, a nyaralások átlagos tartózkodási ideje10 nap volt, ami kismértékű csökkenés. Jelentősebben csökkent viszont az 1-3 napos utazások száma, és aránya az összforgalomból.
Olasz turisták Magyarországon
Magyarország vonzereje viszont nem csökkent az olaszok szemében. 2000 és 2004 között a vendégforgalom minden mutatójában növekedést regisztrálhattunk. 2005-ben azonban bár a látogatószám 12%-os növekedést mutatott (689 ezer olasz látogatóval), ám a turisták (-3,4%) és a vendégéjszakák (-1,9%) számában kis mértékű csökkenés volt tapasztalható. Az olasz turisták döntő többsége (90%) szállodában száll meg nálunk, a legkedveltebb úti célok: Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton.
Bár az olaszok 56%-a rendszeres internetező, utazási információgyűjtésre csak 10%-uk használja egyelőre a világhálót. S bár egyelőre csupán az utazók 5%-a használja az Internetet foglalásra is, azonban 2002 és 2004 között hatszorosára nőtt az on-line foglalások száma, összességében 20 milliárd eurós bevételt generálva az ágazatban. Erre a tendenciára figyelve egyre több olasz utazásszervező tér át az internetes foglalási rendszerekre.
Az Olaszországban működő 270 tour operatorból (utazásszervező) 167-ben szerepel Magyarország is, mint úti cél, útjaikat több, mint 10 ezer utazási iroda értékesíti. - mondta Obrofta Anita, az MT Rt. milánói irodájának vezetője. A hazai turisztikai szolgáltatóknak egyre több lehetőségük lesz kapcsolódni a képviselet website-hoz, mely mind tartalmában, mind arculatában teljesen megújult az elmúlt évben.