„Zéró toleranciát kell hirdetünk az élelmiszer-pazarlás és -veszteség ellen, már csak gazdasági okokból is” – mondta Graziano da Silva, hivatkozva egy tanulmányra, mely szerint egy dollár beruházással ilyen politikákba 14 dollár nyereséghez jutunk.
Az emberi fogyasztásra termelt élelmiszer harmadát sosem használják fel. A pazarlás az élelmiszer-termelés minden fázisában jellemző. A tényleges élelmiszeren túl a felhasznált munka, energia és természeti erőforrások is veszendőbe mennek, fölöslegesen növelve a káros üvegházhatású gázkibocsátásunkat.
Bevált megoldások
A FAO több módszert és megoldást használ a probléma kezelésére.
Délkelet-Ázsiában például a paradicsom 20 százaléka ment tönkre szállítás közben a helytelen csomagolás miatt. A termelők és más érintettek bevonásával 90 százalékkal tudták csökkenteni a veszteséget.
2013-ban indult útjára a FAO Save Food kezdeményezése, amely ma már mintegy 500 partner (nemzetközi szervezet, a privát szektor, civil szféra) együttműködésévé nőtte ki magát. Célja a figyelemfelhívás, az információ és jó gyakorlatok cseréje az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentésére.
A FAO emellett adatokkal és elemzésekkel segíti a döntéshozókat, hogy megértsék, hol jelentkezik a probléma, és hol érdemes beavatkozni.
