A Kirakat.hu és a Szonda Ipsos közös felmérése a 18 év feletti magyar lakosság vásárlói tudatosságát vizsgálta, egyrészt a vásárlói habitusokat, attitűdöket, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteket tesztelve. Az elsődleges célt egy egzakt, a vásárlói tudatosságot mérő Tudatos Vásárlói Index (TVI) létrehozása képezte, mely az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli.
Az első felmérés eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a TVI átlagosan 4,55 ponton áll, mely egyelőre közepes osztályzatot jelent vásárlói tudatosságunkat szemlélve.
A skála két legfelső kategóriájába tartozó különösen tudatos körbe a válaszadók 1/3-a esik, de némileg árnyalja a képet, hogy az eredmény erős összefüggést mutat több demográfiai tényezővel is. Az index felsőbb kategóriáiban ugyanis nagyobb arányban vannak jelen a nők és a magas társadalmi státuszú, 30 év feletti, internet-hozzáféréssel rendelkező városi fogyasztók, míg meglepő módon a 18-29 év közötti fiatalokat kevésbé jellemzi a célirányos és tudatos vásárlás.
Kevésbé fontos a környezettudatosság
Az attitűd vizsgálatok során kiderült, hogy a közvetlen, alapvető fogyasztói érdekeinket - pl. hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele - inkább szem előtt tartjuk, mint az etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedést, így például a környezettudatosság.
Míg a hibás terméket a válaszadók 59 százaléka biztosan visszavinné, addig az újrahasznosítható csomagolású termékeket csak 23 százalékuk részesíti előnyben, 19 százalékuk hajlandó csak többet fizetni a természetes, környezetkímélő termékekért és mindösszesen 16 százalékuk nem vásárol olyan kozmetikumot, melynek gyártója állatkísérleteket végez.
Az internethozzáféréssel-rendelkezők vásárlói magatartása némely állítás tekintetében jelentős eltérést mutat a világhálót nem használóktól. A TVI szerint a netezők nagyobb arányban figyelnek az áru minőségre és inkább hajlandóak a környezettudatos fogyasztói gondolkodásra, mint a hozzáféréssel nem rendelkezők. Mindezek ellenére azonban az átlagosnál jellemzőbb rájuk a spontán vagy online reklámok hatására történő vásárlás, hiszen az világhálóról tájékozódva úgy érzik a legteljesebb információk birtokába jutnak.
Fogalmunk sincs a jogainkról
A felmérés szerint jelentős hiányosságok vannak a fogyasztói ismereteknél: a válaszadók közel 70 százaléka a 13 fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésből mindössze hét vagy annál kevesebb kérdésre adott helyes választ, ami statisztikai értelemben akár puszta találgatásként is értelmezhető.
A legnagyobb fokú bizonytalanság a jótállás és a szavatosság témakörében tapasztalható. Az eredmények szerint a válaszadók kevesebb mint fele van tisztában azzal, hogy az interneten keresztül vásárolt termékek nyolc napon belül visszaküldhetők, csak minden harmadik ember (29%) tudja, hogy három napon belül bármilyen termék indoklás nélkül visszavihető a kereskedőnek és csak minden negyedik (25%), hogy a jótállás minden termékre és szolgáltatásra alapvetően jár.
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdések esetében is az átlagosnál több helyes választ adtak az internet-hozzáféréssel rendelkezők, továbbá a fiatal, magasabb iskolai végzettségű városi lakosok.
Az internet-hozzáféréssel rendelkezők közel kétharmada látogat általános információszerzés céljából különböző weboldalakat, mielőtt megvásárolna egy terméket vagy igénybe venne egy szolgáltatást. Érdekesség, hogy a megkérdezettek több mint fele (58%) azért teszi mindezt, hogy a legolcsóbb vásárlás lehetőségét megtalálja. Az informálódás további két célja az ismeretszerzés az adott termékről (57%) és a kívánt áruhoz jutás legegyszerűbb módja (55%).
