Mivel a Vám- és Pénzügyőrség, és a Határőrség jelenléte megszűnik e három határszakaszon, a harminc határállomás sem minősül határátkelőhelynek. A volt közúti határátkelőhelyek akadálymentesítését 2007. december 31. határidővel kell végrehajtania a VPOP-nak. Egyelőre a VPOP feladata az akadálymentes közlekedés minimális feltételeinek biztosítása ideiglenes forgalomtechnikai eszközökkel, a meglévő kezelőépületek, fülkék, védőtetők elbontása nélkül.
A VPOP a funkcióját vesztett 30 határátkelőhely vagyonkezelői jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre (MNV) Zrt. ruházza át, amely dönt a további hasznosításról, az ingatlanok esetleges értékesítéséről vagy új vagyonkezelők kijelöléséről. Tekintettel kell azonban lenni arra az uniós kötelezettségre, hogy az ellenőrzéshez szükséges feltételeket újra biztosítani kell, ha a határellenőrzést a jövőben visszaállítanák.
Az akadálymentesítés I. ütemét az érintett közútkezelők, illetve a GKM egyéb szervezetei valósítják meg. Az akadálymentesítés második ütemében bontják le a létesítményeket és rendezik a vagyonkezelői jogokat, ami a VPOP szerint a feladat összetettsége miatt több éves folyamat lesz. (Január elsejétől a pénzmosással, valamint a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bűncselekmények nyomozását a VPOP végzi.)
Milliárdos fejlesztésekkel készül a VPOP
A 7,3 milliárd forintos schengeni fejlesztésből mintegy 3,82 milliárd forintot tett ki az EU külső határait képező határátkelők fejlesztése - közölte Nagy János országos vámparancsnok. Így megújult Lónya, Barabás, Létavértes, Tiszasziget, Bácsalmás, Hercegszántó, Udvar, Beremend, Berzence, Letenye, valamint megvalósult a záhonyi és a tompai mérlegállomás.
A teljes külső határszakaszon biztonsági térfigyelő kamerarendszert építettek ki, amelynek teljes tervezési és kivitelezési költsége 465 millió forint volt. A rendszer elősegíti a hatékonyabb munkaszervezést, komoly visszatartó erőt jelent és segíti a vitás helyzetek tisztázását.
A kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni harc hatékonyságának növelése érdekében 2,3 milliárd forintért fejlesztették nyomozó szerveik gépjármű- és eszközparkját. Kamionok és konténerek vizsgálatára alkalmas mobil röntgen készülékeket is beszereztek.
A Mélységi Ellenőrző Csoportokat a legmodernebb eszközökkel szerelték fel, erre 698 millió forintot költöttek. Egyebek között 16 irodabuszt vásároltak, ami jelentősen hozzájárul a vámosok mobilitásához. Emellett számos, a kutatást elősegítő eszközt, endoszkópot, fémkeresőt szereztek be.
A repülőtereken később
A parancsnok kiemelte, hogy a december 21-i nyitás csak a szárazföldi és vízi határokra vonatkozik, a repülőtereken csak 2008. március 28-tól lép életbe az új rendszer, addig a szokásos ellenőrzésen esnek át az utasok. (A Ferihegyi Repülőtér már ma is megfelel a schengeni követelményeknek, így az életbe lépő új határátlépési szabályok többleterőforrást nem igényelnek az üzemeltető Budapest Airporttól.)
A schengeni csatlakozás után a szlovén, az osztrák és a szlovák határokon megszűnik a személyforgalmi ellenőrzés. Az első időszakban azonban Ausztriában várhatóan fokozott közúti ellenőrzések lesznek a határ menti térségben.
Horvátország esetében továbbra is utazhatnak a horvátok és a magyarok is egymás országába személyi igazolvánnyal. A román-magyar szakaszon nem történik az eddigiekhez képest változás, olyan lesz a helyzet, mint jelenleg a magyar-osztrák határon. Az ukrán-magyar viszonyt a schengeni csatlakozás után a magyar-ukrán kishatárforgalmi megállapodás és az EU-ukrán vízumkönnyítési szerződés szabályozza majd.
Ugyanakkor az unión kívüli állampolgárok a külső határokon szigorított határ- és vámellenőrzésre számíthatnak.
