Mikor felel a házastárs a tartozásokért?
Nyilvánvalóan közösen felelnek a házastársak az olyan tartozásokért, amelyeket közösen vállaltak, például a mindkettejük által adóstársként kötött szerződésből származó tartozások esetén.
Szintén közös tartozásnak minősül a házassági életközösség ideje alatt a másik fél által egyedül vállalt kötelezettségből eredő tartozás. Így, ha például csak az egyik házastárs köt szerződést, akkor az ebből eredő, harmadik személlyel szembeni tartozás is közös vagyon, tehát a mindkét házastárs felelős érte.
Azonban a fentiek alól van kivétel. Nem felel a házastárs a harmadik személlyel szemben az olyan szerződésből eredő tartozásokért, amely szerződéskötéshez nem járult hozzá, és ezt bizonyítani tudja, vagy vélelmezni lehet, hogy a házastárs nem járult hozzá a szerződéskötéshez.
Kép:Pixabay
A házastárs ingóságainak lefoglalása
A bírósági végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a végrehajtó lefoglalja és értékesítse az egyik házastárs tulajdonában lévő ingóságokat és más hasonló vagontárgyakat (pl. üzletrészt), akkor is, ha a végrehajtás csak a másik házastárs ellen folyik. Tehát ez esetben arra sincsen szükség, hogy bírósági ítélet mondja ki mindkét házastárs felelősségét.
Ebben az esetben az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem folyik, a lefoglalt vagyontárgyat akkor „mentheti ki” a végrehajtás alól, ha bizonyítja, hogy a vagyontárgy az ő különvagyonához tartozik. Különvagyonhoz tartozik például a házasságkötés előtt szerzett vagyon, vagy a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy.
Házassági vagyonjogi szerződés és más módszerek
Az egyik lehetőség annak megelőzésére, hogy a házastárs nevén lévő vagyont a másik házastárs tartozása miatt lefoglalják, a házassági vagyonjogi szerződés előzetes megkötése. E szerződésben a felek rendelkezhetnek arról, hogy az életközösségük alatt szerzett vagyonból mi kerüljön az egyik, ill. másik házastárs különvagyonába, és mi legyen közös vagyon. Ilyen esetben a különvagyonával a házastárs csak akkor felel a tartozásért, ha a kötelezettséget maga is vállalta (pl. adóstárs volt a szerződésben). Egyéb esetekben pedig legfeljebb csak a közös vagyonból ráeső részével felel, de különvagyonával nem.
Az új Polgári Törvénykönyv tartalmaz egy lehetőséget arra az esetre, ha az egyik házastárs házastárs a másik hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy károkozásával nagymértékű adósságot halmozott fel. Ha az adósság olyan mértékű, hogy a másik házastársat a vagyonközösség alapján megillető részesedést is veszélyezteti, akkor e házastárs kérésére a bíróság a házastársi vagyonközösséget még az együttélés fennállása alatt megszünteti, amelyre egyébként nem lenne lehetőség. Ebben az esetben tehát a házastárs megkapja a neki járó részt a közös vagyonból, és nem fordul elő az, hogy olyan tartozások miatt, amelyet a házastársa halmozott fel, ő is elveszíti a neki járó részt.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
