Az április 6-8-án sorra kerülő Gardenexpo-Greenexpo kiállítás alkalmából a Bruxinfo Európai Elemző Iroda összehasonlító tanulmányt készített, bemutatva néhány olyan érdekes és gondolkodásra késztető célkitűzést, amelyek az állampolgárok életminőségét jelentősen befolyásolhatják a jövőben. A tanulmány "benchmark-elemzése" azt az eredményt hozta - tájékoztatták a Piac és Profitot -, hogy nem léteznek egyértelműen "etalonországok" az Európai Unióban, és ez különösen igaz lehet a környezetvédelemmel kapcsolatos eredmények és tennivalók vizsgálatának összegzésekor. Éppen a legfejlettebb európai országokban jelentkezik a legtöbb probléma a városok fenntarhatóságával kapcsolatban, hiszen az állampolgárok négyötöde városban vagy annak vonzáskörzetében él. Az ő életminőségűket nagyban befolyásolja a környezet, amelyben mindennapjaikat töltik. Az európai városoknak jelenleg egy sor környezetvédelmi kihívással kell megbirkózniuk: ezek közé tartozik a rossz levegő, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a zsúfoltság, a nagy forgalom, a város formátlan, szabad növekedése, a hulladék és a szennyvíz kezelése.
A tanulmány kiemelten foglalkozik a hulladékkezelés témakörével. Több indikátor alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az új tagországok előnyösebb helyzetben lehetnek a nyugati tagországokkal szemben, hiszen nagyságrendekkel kevesebb városi szemetet termelnek évente. A képlet egyértelmű, minél fejlettebb egy tagország gazdasága és minél inkább megvalósul területén a "fogyasztói társadalom", annál több szemetet termelnek. Ugyanezen országok azonban a szemét mennyiségének több mint felét szelektíven dolgozzák fel. Az EU-célkitűzést teljesíteni tudó kelet-közép-európai országokban viszont nagyrészt a hagyományos hulladéklerakó-telepeken történik az "ártalmatlanítás".
Az összehasonlító tanulmány harmadik része az ökotermesztést és biotermékek piacát vizsgálta az európai országokban. Összegzésképp elmondható, hogy egyes környezetvédelmi megfontolások, a növekvő vásárlói tudatosság, valamint az elmúlt időszakban több európai országban napvilágra került élelmiszerbotrányok is szerepet játszhatnak a biopiac növekedésében. A dinamikus fejlődés (évi 20-30%) az Európai Bizottságot és a nemzeti hatóságokat arra ösztönzi, hogy a korábbiaknál jobban odafigyeljenek a termelőkre és a termékeikre. A Bizottság által ajánlott szabályozások azonban tovább drágíthatják a termékeket, miközben a tagállamok pedig a génmanipulált termékek jövőjét nem tudják egymás között tisztázni megnyugtató módon. Az ökotermesztésbe bevont mezőgazdasági területek nagyságának vizsgálatakor egyértelmű leszakadás figyelhető meg az új tagállamok részéről. Kizárólag Csehország haladja az EU-átlagot az újak között, míg a legtöbb kelet-európai országban az 1 százalékot sem éri el a biotermelésre elkülönített mezőgazdasági területek aránya. A társadalmi jólét legmagasabb szintjével rendelkező európai országokban a legmagasabb az ökotermékek aránya.
