A törvénytervezet értelmében a megszüntetendő kamara tagjai saját választásuk szerint a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatnák munkájukat, illetve nyugállományba vonulhatnának.
Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, szintén az igazságügyi dolgozók fegyelmi ügyeivel foglalkozó, de "teljesen új szerkezetű" kamarát. Ennek 11 bíráját sorsolással választanák ki a legfelsőbb bíróság tagjai közül. A kiválasztott bírák eddigi feladatkörük mellett a fegyelmi felelősség ügyeiben is döntenének.
Az elnök reményét fejezte ki, hogy a tervezet elfogadása véget vet a legfelsőbb bíróság körül zajló belpolitikai vitáknak. Másik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal (EB) a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.
A brüsszeli bizottsággal folytatott vita rendezésének szükségességét Duda Lengyelország nehéz nemzetközi helyzetével is indokolta. Beismerte, hogy kezdeményezése belpolitikai bírálatokat válthat ki.
A lengyel politikusok ugyan nem említik, de a visszavonulás hátterében ott lehet, hogy napi 1 millió eurót kell fizetnie Lengyelországnak a jogállami normák megsértése miatt, ami az EU történetében is példátlan szankció. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az Európai Bizottság már fizetési felszólítást is küldött Lengyelországnak, mert nem tett eleget az Európai Unió Bíróságának a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működése ügyében hozott döntésének.
A lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított fegyelmi kamara elsősorban az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozik. Az Európai Bíróság viszont tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a testület nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit.
Az EB tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.
Mateusz Morawiecki kormányfő viszont már tavaly nyáron kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében. Aláhúzta, hogy a testület nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat, kevés bírói kihágást orvosolt, ezért változtatni kell működésén. Tavaly októberben a kormányfő megerősítette: Varsó a Brüsszel által kifogásolt fegyelmi kamara megszüntetésére készül. Hangsúlyozta egyúttal: Varsó nem fog "a halántékához nyomott pisztoly" hatására cselekedni.
Az Európai Bíróság által a fegyelmi kamara ügyében ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel alkotmánybíróság tavaly júniusban alkotmányellenesnek minősítette. A döntés miatt az EB tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen.
A fegyelmi kamara ügyére is hivatkozva az EB még nem hagyta jóvá az uniós helyreállítási alapból Lengyelországnak járó, 58 milliárd euró értékű forrásokat. Több vezető lengyel politikus szerint a kifizetés késleltetése sérti a jogállamiságot. (MTI)
