Bár Magyarország lakosainak száma csupán a kibővített Unió lakosságának 2,2 százalékát adja, érdekérvényesítő képessége azonban ennél jóval nagyobb – mondta Inotai András. A Világgazdasági kutatóintézet igazgatója ezt azzal indokolta, hogy míg korábban 10 úgynevezett nagy állam alkotta a többséget, a huszonötök Európájában már 19 kis ország található. A jó érdekérvényesítéshez, és ahhoz, hogy hazánk sikeres legyen, azonban változtatni kell a nemzeti érdekekben való gondolkodáson, és az eddigi bilaterális diplomáciát egyes problémák megoldására koncentráló multilaterális diplomáciának kell felváltania.

Inotai úgy vélte, hogy a siker záloga az alulról építkező társadalmi párbeszéd. Azaz az elsődleges kérdés, hogy mit tehet az egyén saját sikere érdekében. Ezt követően „segíthet be” a kisközösség (család, munkahely, önkormányzat. A kormányzati beavatkozás csak a végső eszköz – hangsúlyozta a szakember. Aki arra is rámutatott, hogy az EU minden eddiginél nagyobb felelősséget vállalt a bővítéssel. A tizek csatlakozását ugyanis nem előzte meg egy hosszadalmas, elmélyítő folyamat, amely az eddigi bővítéseket jellemezte.

Talán ennek is köszönhető, hogy súlyos reformkényszer nehezedik egyrészt a nemzetállamokra (főként Németországra, Franciaországra és Olaszországra), valamint a teljes közösségre. Ez utóbbi a közös külpolitika kialakításában, a mezőgazdaság területén, valamint az új költségvetés kialakításában érhető tetten. A Piac és Profit kérdésére Inotai elismerte: az Unió a reformok végrehajtásában 10-15 éves elmaradásban van önmagához képest. Így például 1992. óta nem volt képes megvalósítani az energiahordozók szabad piacát, valamint – köszönhetően a Chirac-Schröder külön megállapodásnak) 2014-ig „bebetonozta a jelenlegi mezőgazdasági politikát.

Lapunknak, az esetleges költségvetési reformra vonatkozó kérdésére a szakember kifejtette: nem lát esélyt arra, hogy a 2007-2013-ig tartó új költségvetési időszakban megvalósuljon az úgynevezett „Európa adó”. Ehhez olyan mértékben kellene ugyanis az egyes államoknak háttérbe szorítania nemzeti érdekeit szem előtt tartó, XIX. századi gondolkodását, amire most még nem képesek. Nem akarok horror-forgatókönyvet felvázolni, ám elképzelhető, hogy a jelenlegi struktúrában 2008-2010-re tarthatatlan lesz az új költségvetés, ez viszont felgyorsíthatja a reformokat – fogalmazott Inotai András.

A megújulásra egyébként igen nagy szükség lenne, mert ahogy a közgazdász fogalmazott: a Bizottság ajánlásai nem mindig konzisztensek – egyebek mellett – a versenyképesség fokozását célzó Lisszaboni Döntéssel sem. Inotai rámutatott: nem lát esélyt arra, hogy az abban foglaltak (miszerint 2010-re versenyképes lesz az EU az USÁ-val) nem tarthatóak. Erről egyébként már korábban úgy nyilatkozott az Európai Gyáriparosok Szövetsége is, hogy a legfőbb cél csak az lehet, hogy a végrehajtása ne szenvedjen nagy késedelmet.