Európában egyedül a magyarok többsége látja úgy, hogy az ukrajnai konfliktussal nincs igazán dolgunk

Az Ipsos új nemzetközi felmérése szerint 27 országban a felnőttek 70 százaléka napi szinten követi az ukrajnai invázióról szóló híreket. 61 százalék úgy gondolja, hogy ez a háború jelentős kockázatot jelent országuk számára is. A megkérdezettek többsége támogatja az ukrán menekültek befogadását, és ellenzi, hogy országuk katonailag is érintetté váljon a konfliktusban. A gazdasági szankciók és a fegyverszállítások kérdésében ugyanakkor nagyon eltérőek a vélemények.

Mi és ki ránthatja ki a gödörből a magyar gazdaságot?
Elkerülhetőek még a megszorítások?
Kik állják a 14. havi nyugdíj cechét?

Online Klasszis Klub élőben Petschnig Mária Zitával!

Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. november 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Eltérő vélemények a gazdasági szankciókkal kapcsolatban

A válaszadók kétharmada egyetért azzal, hogy „az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók hatékonyak a háború megállítására”. Ugyanakkor országonként nagyon eltérőek az álláspontok. Legalacsonyabb Magyarországi 50 százalék, legmagasabb Dél-Korea 78 százalék.

Mind a 27 ország átlagának valamivel több mint fele (54 százalék) ért egyet azzal, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt érdemes többet fizetni az üzemanyagért és a gázért egy másik szuverén ország védelmében. Ezzel Dél-Koreában és Lengyelországban több mint 75 százalék ért egyet, addig Mexikóban, Peruban, Magyarországon, Brazíliában és Argentínában kevesebb mint 40 százalék.

Világszerte 40 százalék támogatja az Oroszországból más országba irányuló olaj- és gázimport betiltását, még akkor is, ha ez áremelkedésekhez vezet. Míg Nagy-Britanniában, Kanadában, Svédországban, Lengyelországban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban több mint 50 százalék támogatja ezt a tilalmat, addig Magyarországon és Törökországban kevesebb, mint 20 százalék. Az orosz földgáztól erősen függő Németországban 45 százalék támogatja a tilalmat, 30 százalék ellenzi, 25 százalék pedig bizonytalan.

Az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetésének támogatottsága globálisan átlagosan 48 százalék. Többségi támogatottság tapasztalható Magyarország kivételével az összes megkérdezett EU-országban, valamint Nagy-Britanniában (75 százalék), Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban és Dél-Koreában. Máshol 23 százaléktól (Törökországban) 40 százalékig Dél-Afrikában és Indiában. A Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz köthető orosz oligarchák vagyonának lefoglalásáról szóló vélemények közel azonos mintát mutatnak, mint az Oroszország elleni további szankciók.

Beszélni kell vagy nem az oroszokkal

Nagyon megoszlanak a vélemények arról, hogy egy országnak folytatnia kell-e diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal. Átlagosan 38 százalék támogatja, 29 százalék ellenzi és 33 százalék nem biztos benne. A támogatás a törökországi 63 százaléktól a lengyelországi 19 százalékig terjed. E témában a követett minta sem fejthető meg a korábbi kérdések alapján. A „nem a mi dolgunk” képviselői is megoszlanak ebben a témában. A diplomáciai erőfeszítéseket nagyon támogatják Szaúd-Arábia, India, és Izrael polgárai, akik egyébként passzivitás pártiak, ugyanúgy, ahogy Németország, Franciaország és Olaszország polgárai is, akik abszolút aktív beavatkozás hívek Ukrajna tekintetében.

Véleményvezér

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.
Mit okoz a fedezetlen nyugdíjemelés?

Mit okoz a fedezetlen nyugdíjemelés? 

A repülőrajt elmaradt, helyette választási pénzszórás folyik.
Trump korbácsot ragad Putyin ellen

Trump korbácsot ragad Putyin ellen 

Putyinnak most már keményebben odavágnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo