Ukrajna támogatása

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) egyetért azzal, hogy országának ukrán menekülteket kellene befogadnia, de tízből hat (61 százalék) azt mondja, hogy nem engedhetik meg maguknak Ukrajna pénzügyi támogatását.

A 27 nemzet mindegyikében a legtöbb megkérdezett állampolgár egyetért azzal, hogy országuknak be kellene fogadniuk a jelenlegi konfliktus elől ukrán menekülteket. Különösen nagy az egyetértés Lengyelországban (84 százalék), ahol eddig a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. A legmagasabb Svédországban (89 százalék), Hollandiában (86 százalék) és Spanyolországban (85 százalék). A legalacsonyabb Törökországban (53 százalék), ahol már négymillió, főként Szíriából érkezett menekült él.

A feltörekvő gazdaságok nagy többségében egyetértenek a megkérdezettek abban, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt országuk nem engedheti meg magának, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Számos magas jövedelmű országban azonban a többség egyetért Ukrajna pénzügyi támogatásával, köztük Svédország (67 százalék), Hollandia (63 százalék) és Franciaország (55 százalék).

Nincs konszenzus a katonai teendőket illetően

A megkérdezettek többsége igennel felel, arra a nagyon általános kérdésre, hogy országuknak támogatnia kell-e a szuverén országokat, ha azokat megtámadják (70 százalék). Konkrétan Ukrajnát is, mert ha nem tesznek semmit, akkor Oroszországot ez a passzivitás további katonai fellépésre ösztönzi (68 százalék). Ugyanakkor a többség azt is állítja, hogy országának kerülnie kell a konkrét katonai beavatkozást (72 százalék). Egy ukrajnai katonai akció pedig más országok elleni támadásokra ösztönzi Oroszországot (68 százalék). A közvélemény tehát megosztott és óvatos abban a kérdésben, hogy pontosan miként kell reagálni az ukrajnai orosz agresszióra.

Szaúd-Arábiában, Magyarországon, Malajziában és Indiában az a vélemény uralkodik, hogy „Ukrajna problémái nem a mi dolgunk, és nem szabad beleavatkoznunk”. Mexikóban, Izraelben és Argentínában a megkérdezettek fele fogadja el ezt a véleményt. Nem így az európaiak, akik Magyarország kivételével nem értenek egyet ezzel az állásponttal. A nyolc másik Európai Uniós tagállamban, valamint Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban és Dél-Koreában 65-80 százalék között elutasítják a „nincs vele dolgunk” ideológiáját.

Lengyelországban, Svédországban, Nagy-Britanniában és Indiában ötből több mint négyen értenek egyet azzal, hogy hazájuknak támogatnia kell a szuverén országokat, ha megtámadják azokat, addig Mexikóban, Magyarországon és Brazíliában csak körülbelül a megkérdezettek fele fogadja el ezt az ideát.

Nagy-Britanniában, Japánban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Lengyelországban a megkérdezettek több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy az ukrajnai tétlenség Oroszországot más országok megtámadására fogja ösztönözni, míg Magyarországon és Izraelben ezt a véleményt a válaszadók kevesebb mint a fele fogadja el.

A különbségek még élesebbek, ha konkrét katonai támogatásról vagy csapatok Ukrajnába küldéséről van szó. A megkérdezettek egyharmada támogatja országát abban, hogy fegyverekkel segítse az ukrán hadsereget (36 százalék), vagy az ukrán hadsereg finanszírozását (33 százalék), és csapatokat küldjön szomszédos NATO-országokba. Sőt ezek a javaslatok mindegyike több országban többségi támogatást is kivált.

Nagy kisebbségben vannak azonban azok, akik még saját csapatok Ukrajnába küldését is támogatják. (17 százalék).