Különböző válságkezelési stratégiák rajzolódnak ki régiónként és munkaviszony-típusonként a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos statisztikákból – derült ki a Randstad elemzéséből. Míg Nyugat-Európában például nőtt az önfoglalkoztatók száma, mert az állásukat elvesztők egy része valószínűleg saját vállalkozást alapítva próbált megélni, addig Magyarországon fordított trend látszik: az egyszemélyes cégek számának csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével párhuzamosan egyre többen vállaltak határozott idejű vagy részmunkaidős állásokat. (Különösen rossz hír, hogy a fiatalok körében tragikusan alacsony a vállalkozási hajlam. Magyarországon: a 96 százalékuk nem mer vállalkozásba fogni, és a felmérések szerint a 15 és 34 év közöttiek 2,3 milliós korosztályából mindössze 87,7 ezer vállalkozik. Ez sokkolóan alacsony arány, már csak azért is, mert a hazai gazdasági élet gerincét adó kkv-k generációváltás előtt állnak.)
Ugyan az önfoglalkoztatók számában a legnagyobb visszaesés még a válság előtt történt, de az ilyen munkaviszonyban dolgozók száma később is folyamatosan csökkent, míg minden más rugalmas foglalkoztatási formánál növekedést mértek 2007 után. A tavalyi évben alkalmazottként, határozott idejű szerződéssel már 9,4 százalék vállalt munkát, míg egyszemélyes vállalkozásban csak a foglalkoztatottak 5,7 százaléka dolgozott. (Pedig a magyar szülők jelentős része szívesen látná vállalkozónak gyermekét.)
Határozott időre fiatalok, részmunkaidőre nők szerződnek
A határozott idejű szerződést nagyobb arányban vállalják a fiatal munkavállalók: míg a 25 év felettiek közül csak 9 százalék dolgozott ilyen szerződéssel 2012-ben, addig a 15–24 éves korosztályban ez az arány 22 százalék volt. „A határozott idejű szerződéssel dolgozók 13 százaléka a próbaidejét töltötte így tavaly, de ez a munkaviszony egyébként is közelebb áll az Y generáció mobilis fiataljaihoz, akik inkább tanulni és tapasztalatot gyűjteni jelentkeznek egy-egy állásra” – magyarázta Baja Sándor.
A fiatalok között népszerűbbek a részmunkaidős pozíciók is, de a nemek szerinti eltérés még jellemzőbb: míg 2012 végén a magyar férfiak közül csak 4,4 százalék vállalt 8 órásnál rövidebb beosztást, a nőknél 9,7 százalék volt ez az arány. „Mivel a részmunkaidőt gyakran a gyermekek, illetve más rászoruló családtagok gondozása mellett vállalják, az adatok alapján Magyarországon ezt a feladatkört még mindig inkább a hölgyek látják el” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
