Valójában mikor fejeztük be a munkát az utóbbi években?
A munkaerőpiaci statisztikákból arra is lehet becslést készíteni, hogy hány éves korban hagyják hátra a munka világát az egyes országok lakosai. Ezt a mutatót átlagos effektív munkaelhagyási kornak lehetne fordítani (average effective labour market exit age), és 5 év adataira alapozva mutatja meg, hogy a vizsgált időszakban jellemzően milyen életkorban tették le a lantot a munkavállalók. Fontos, hogy a halálozások hatását ebből kiszűrik, tehát csak a tényleges munkaelhagyás szerepel az adatokban.
Az OECD gyűjtése alapján a 2022-ben végződő 5 éves periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig még előbb, átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát. Első ránézésre meglepő lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen korábban léptek ki a munka világából. Ez csak azért volt lehetséges, mert a vizsgált időszakban még alacsonyabbról indult az egységes magyar nyugdíjkorhatár. Éppen ezekben az években ment végbe egy fokozatos korhatáremelés: 2017-ben még csak 63,5 év volt a hazai öregségi nyugdíjkorhatár, ahonnan lépcsőzetesen emelkedett, mígnem 2022-ben elérte a mostani 65 éves értéket.
Nyugdíjban töltött idő alapján Európa sereghajtói között vagyunk
Azt is tudjuk, hogy a munkaelhagyást követően még milyen hosszú élettartamra számíthatnak a férfiak és a nők. Sajnos ezen a téren nem teljesítünk jól: az alábbi ábrák szemléltetik, hogy várhatóan még hány évig élnek a magyarok, miután kiléptek a munka világából.
