Azt olvassuk mindenhol, hogy még a szuperül átoltott Izraelben is újabb megbetegedések indultak meg/terhelik az egészségügyi rendszert. Akkor most mégsem segít rajtunk az átoltottság?
Ez a kérdés ennél jóval összetettebb. A teljes mértékű átoltottság, a nyájimmunitás kialakulása gyakorlatilag megállítaná a járványt. Ennek hiányában a jelenlegi beoltott, egy dózissal oltott és nem beoltott népesség egyszerre van jelen, ami lehetővé teszi a rezisztens variánsok kialakulását és a különböző, agresszívebbek mutánsok kifejlődését. A megjelenő újabb variánsok a felszíni tüskefehérjéjüket érintő mutációk miatt ellenállóbbá válhatnak az oltásokkal szemben, ezt tapasztaltuk az alfa variáns esetében is, és nemrég megjelent delta variáns kapcsán is hasonló jelenséget írtak le.
De akkor így is van értelme folytatni az oltásokat a mostani vakcinákkal?
Természetesen, nem is kérdés, hiszen csakis az átoltottság folyamatos emelésével csökkenhet jelentősen a megbetegedések száma és az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás. A vakcinák hatékonyságcsökkenése az újabb variánsokkal szemben nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem védenek, inkább attól tarthatunk, az oltást felvevők kisebb arányban kerülik el a fertőzést, és hogy a védettség lecsengésével hamarabb jön el az az időpont, mikor a szervezetünkben lévő ellenanyagszint már nem elegendő egy agresszívabb mutáns okozta fertőzés kivédésére. Emellett az is világosan látszik, hogy a fiatalokat is ugyanúgy be kell oltani: egyrészt a vírus és variánsai már őket is érintik, megbetegíthetik, másrészt az iskolakezdés komoly berobbanási lehetőség lenne e nélkül. A negyedik hullám a védettség nélküli populációban okozhat nagy arányban megbetegedéseket, ahogy az már az amerikai járványügyi adatokból is látható. Mivel a delta variáns még az alfánál is hatékonyabban tud egyik emberről a másikra terjedni, a higiénés szabályok betartása és a maszkviselés továbbra is fontos pillérét kell, hogy képezzék a járványügyi védekezésnek. Ezért feltehetően újra életbe lépnek majd a szigorúbb szabályok a gyülekezéssel, a zárt terek használatával és a maszkviseléssel kapcsolatban.
Folyamatosan olvassuk a sokszor egymásnak ellentmondó szakértői véleményeket a különböző vakcinák hatásosságáról. Ön szerint mindegyik típusú vakcina véd? És a másik kérdés, hogy meddig?
Vannak magasabb, 90 százalék feletti hatékonyságú vakcinák és vannak kevésbé hatékonyak, de az alacsonyabb hatékonyságúak is sokkal nagyobb védelmet nyújtanak, mintha valaki nem kapna oltást. Az egyes variánsok elleni hatásosságról is folyamatosan érkeznek hírek, és ugyanígy, a védettség időbeli korlátjairól szintén egyre többet tudunk. Ezeket a tapasztalatokat azonban felülírhatják a felbukkanó újabb vírusvariánsok, ezért fontos ezek nyomon követése, amihez elengedhetetlen, hogy megfelelő számú tesztet végezzünk, és a pozitív esetek bizonyos százalékában további vizsgálatokkal feltérképezzük a vírus genetikai állományát is. Így a dominánssá váló mutánsok elterjedése időben észlelhető és meghozhatók a szükséges járványügyi intézkedések a további hullámok megfékezése vagy legalább mérséklése céljából. Ezen felül a variánskövető védőoltások kifejlesztéséhez is elengedhetetlen a vírus genetikai állományának folyamatos monitorozása, amire a jövőben a vírus nagy változékonysága miatt minden bizonnyal szükség lesz.
Azt már tudni, hogy meddig nem kell újra beoltatni magunkat?
A Pfizer, a Moderna, valamint az AstraZeneca esetében a legfrissebbek az adatok, ezeknél most 1 éves védettséggel számolhatunk. Az immunitásunk vizsgálatára pedig ma már több módszer is lehetséges, a legteljesebb képet jelenleg az antitest mérést sejtes immunválasz vizsgálatokkal kiegészítve kaphatunk a coviddal szembeni védettségünkről. Ilyen vizsgálatok számos tanulmány részeként is zajlanak, melyek a védőoltások kiváltotta védelem időbeli lecsengését követik nyomon, de magánszemélyek is kérhetik ezeket a teszteket, amennyiben kíváncsiak az aktuális immunstátuszukra. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a SARS-CoV2 fertőzés átvészelése az esetek nagy részében – főleg az enyhe tünetekkel járó fertőzések esetében – nem vált ki hosszú távú védettséget, mindenképpen javasolt a védőoltások felvétele a fertőzésből felgyógyultak számára is, vagy legalább az ellenanyag szintek alakulásának vizsgálata, hogy tudják, meddig érezhetik biztonságban magukat. Továbbá nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy egy ellenállóbb mutáns megjelenésével a jelenleg érvényben lévő oltási rend borulhat, és rövidebb időn belül ismétlő oltások beadására lehet szükség.
A sok elérhető SARS-CoV2 vizsgálat közül Ön szerint mind megmarad a palettán? Vagy netán egyik-másikra már nem lesz szükség?
Egyrészt a vizsgálatok érzékenységét tekintve nagy különbségek tapasztalhatók, másrészt érdemes kiemelni, hogy a különböző teszttípusok eltérő célt szolgálnak: a SARS-CoV2 fertőzések kimutatásához PCR és molekuláris tesztekkel kell ellátni az országot, megfelelő kapacitást biztosítani, felkészülni a nyári, nyugodtabb időszakban, majd minél többet tesztelni, amint az esetszámok emelkedni kezdenek. Az antigén gyorstesztek egyre inkább háttérbe szorulnak, kezdik átvenni a helyüket a megbízhatóbb molekuláris módszeren alapuló egyéb POC (point of care) tesztek. Az ellenanyag és sejtes immunitás vizsgálatok szerepe a populáció és az egyén szintjén is fontos a kialakult védettség feltérképezése céljából, de akut, éppen zajló fertőzés diagnosztikájára nem alkalmasak.
Most nyitották meg a lakossági labort, nagy volt a roham?
Magyarországon mi vagyunk a legnagyobb kapacitású hazai COVID-labor szolgáltató, több mint 700 000 mintát vizsgáltunk be ezidáig. Nem túlzás, hogy specialistáknak számítunk. Májustól tettük elérhetővé a lakosság számára is szolgáltatásainkat, és jó időben nyitottunk, hiszen most a legnagyobb a kereslet szinte mind a 10 tesztfajta iránt. Jelenleg különösen az utazásokhoz kapcsolódó vizsgálatokra, valamint az oltást, fertőzést követő immunitás tesztekre van a legnagyobb igény, melyeket laborunk teljes terjedelemben lefed, beleértve akár a sejtes immunitás vizsgálatokat is.
