Üveges hozzátette: “Amennyiben konszolidálódik a világgazdasági helyzet, amely változásaira különösen érzékenyek a nyugati és középső régiók, bizakodhatunk abban, hogy a következő negyedévekben még inkább stabilizálódhat a magyar háztartások pénzügyi helyzete”.

Vidék is halad, de Budapest még gyorsabban

Bár a vidék is fejlődik, Budapest folyamatosan növeli gazdasági előnyét Magyarország többi régiójához képest, így egyre nagyobb elszakadás tapasztalható a főváros előnyével. Budapest 1 főre jutó GDP-je egy évvel ezelőtt még az Európai Unió átlagának 155 százalékát érte el, mára már 158 százalékra nőtt, ezzel az EU tizenötödik legmagasabb gazdasági teljesítményét nyújtja. Magukhoz képest azonban a vidéki régiók is egyre jobban teljesítenek, és ez igazán akkor válik láthatóvá, ha nem kizárólag egyetlen év adatait vizsgáljuk, hanem hosszabb távon nézzük a fejlődést.

A bruttó hazai terméket tekintve a legjobban teljesítő vidéki régió Magyarországon a Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye), amely 2010 óta az uniós átlag 57 százalékáról 71 százalékra javult. 2010-ben az ország Dunától keletre eső részei és a Dél-Dunántúl még az 50 százalékos szint alatt voltak. Nagyon különös viszont a Nyugat-Dunántúl esete: 2010-ben az EU fejlettségi szintjének 67 százalékán állt, 2015-re 76 százalékra emelkedett, majd visszaesett az eredeti 67 százalékos szintre, ahol egy évtizeddel ezelőtt is állt, és jelenleg is csak minimális javulást mutat.