Ugyan impozánsnak tűnik ez a tendencia, azonban fontos megjegyezni, hogy nemzetközi kontextusban a fejlődés ellenére a hátsó traktusba tartozunk. Az egy főre jutó GDP az Eurostat adatai szerint hazánkban az EU átlagának 76 százalékát érte el tavaly, ami a huszonhét tagország közül a hatodik legalacsonyabb.

A fogyasztói trendeket vizsgálva, akár csak a V4 többi országával összehasonlítva a lassan lemaradók közé tartozunk. A tavaly év végi Európai Fogyasztói Fizetési Felmérésből (ECPR) kiderült, hogy a magyar fogyasztók 33 százaléka rendelkezett az előző évben kifizetetlen számlákkal, ezzel szemben Csehországban a megkérdezettek 28 százaléka, Szlovákiában csak 25 százaléka küzdött fizetési nehézségekkel. Lengyelországban ugyan a fogyasztók 34 százalékának voltak kifizetetlen számlái, de a 2022-es eredményekhez képest kizárólag a lengyeleknél javult ez a mutató.

Jelentős társadalmi és gazdasági különbségek

Az Intrum és a GKI kutatása a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli társadalmi-gazdasági különbségekre is. Dél-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon kiemelkedően magas, 15 százalékot meghaladó a szegénységben élők aránya. Az észak-alföldi 16 százalék, illetve az észak-magyarországi 15,4 százalék így is két százalékpont körüli javulást jelent 2021-hez képest. A szegénységi mutató Közép-Dunántúlon, valamint Budapesten a legkedvezőbb 7,5 és 7,7 százalékkal, a teljes Pest megyét tekintve azonban minden tizedik magyar szegénységben él.