Az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomag zöld utat kapott Brüsszelben. A címzett az Európai Unióban 3,6 millió hektáron termelő több mint 2,4 millió bortermelő gazdasága. A kimondott cél: a bortúltermelésnek szeretne véget vetni az EU, s a támogatásokat is e terv megvalósítására kívánják igénybe venni. A borra vonatkozó uniós költségvetés - évi 1,3 milliárd euró - változatlan maradna, de a pénzt más szisztéma szerint lehet majd felhasználni. Vélhetően 2008 augusztusától megszűnik a lepárlási támogatás, a magántárolási támogatás, nem lesz export-visszatérítés. Tilos lesz a szárazcukrozás. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére a harmadik országok piacain. Egyelőre még mi - azaz az unió - vagyunk a legnagyobb exportálók, de az ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok egyre több - köztük a hazai - piacon javítják pozícióikat az EU-s italok ellenében.
Andrássy Krisztina, a Magyar Bormarketing Konzorcium marketing szakértője a Piac és Profit online azon kérdésére, hogy előnyös-e számunkra a tervezett borreformban szereplő harmadik piaci népszerűsítés kijelentette: "Minden marketingre fordítható pénz jelenthet segítséget a harmadik piacokra való bejutásban, ez természetes. Magyarországon a fő kérdés azonban sajnos továbbra sem csak az uniós szabályozás mikéntje, vagy az onnan érkező támogatás mértéke. Addig, amíg az állam nem járul hozzá az uniós pályázatok finanszírozásához, a Magyarország által felhasználható pénzek kizárólag a borászatok marketingbe fektetett forintjain múlnak, ezt az összeget tudjuk duplázni. Más tagországok esetében a borászatok által befektetett marketingpénzek a teljes promóciós tevékenység költségvetésének 20-30%-át teszik ki. A magyar bor külpiaci helyzete tehát - véleményem szerint önmagában ettől a rendelettől nem sokat változik."
