"A központilag megalkotott jogszabályok szelleme csak akkor tud elterjedni egy városban, ha a lakosság az elvet sajátjának érzi és nem külső kényszernek." - nyilatkozta Ligeti György a program vezetője.  Békéscsaba intézményeit - iskolákat, hatóságokat, civil szervezeteket, piaci szereplőket - a budapesti alapítvány segíti saját, iskolai szegregációra vonatkozó etikai kódexük létrehozásában.

A Kurt Lewin Alapítvány valamint a békéscsabai Speciális Nevelésért Alapítvány munkatársai által készített interjúk és koordinált fórum alapján a város oktatásának számos jellegzetessége kirajzolódott. A cigányok nincsenek túlreprezentálva a speciális nevelésű igényű gyerekek körében, jól működik a pedagógiai szakszolgálati rendszer, a sokszínűséget értéknek tekintik a szereplők.

Ugyanakkor fejlesztendő az intézmények közötti kommunikációt, és fontos, hogy a város polgárai társadalmi befektetésként tekintsenek az oktatásra. Ráadásul a pedagógusokat és szociális szférában dolgozókat a kiégés is veszélyezteti. Az iskolán belüli és kívüli jelenségek között a legtöbben alig látnak kapcsolódási pontokat. Így például az iskolai és a lakóhely szerinti, területi szegregáció között a fórum szakértő résztvevői sem láttak összefüggést.

Lehetőséget biztosít a továbblépésre, hogy a város minden szereplője nyitott a párbeszédre, és sokuk szerint az oktatást valóban befektetésnek kell tekinteni. A kommunikáció erősítéséhez a helyi média nyújthat támogatást. A kialakulóban lévő gazdasági válság és az országszerte erősödő etnikai konfliktusok azonban itt is veszélyt jelentenek az együttműködés fejlesztésére. További fórumok alapján a tavasz végére fog elkészülni a dél-alföldi város oktatási szegregációra vonatkozó etikai kódexe.