A kormány óvatos
Oszkó Péter pénzügyminiszter expozéjában kijelentette: folyatni kell a kormány által megkezdett gazdasági és pénzügyi politikát, aminek már látszanak azeredményei. A kormány óvatos előrejelzése alapján legkorábban 2010 második felében fordulhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP-visszaesés várható elsősorban a 2009-ben meghozott fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása miatt - fejtette ki a tárcavezető.
A pénzügyminiszter prognózisa alapján a magyar államadósság a jövő év elején érheti el a csúcsát, a hiány a gazdasági teljesítmény 0,9 százalékos csökkenése miatt a GDP bruttó 79,2 százaléka lehet 2010-ben. Oszkó Péter megjegyezte: az ország kinnlevősége még így is az Európai Unió 27 tagországának 79,4 százalékos átlaga alatt marad jövőre.
Saját magán spórol
A költségvetésben található megszorítások nem fűnyíróelvszerűek, hiszen abban komoly gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesülnek, amit a közbiztonság növelését célzó lépések 22 milliárd forinttal nagyobb támogatása is mutat - mutatott rá Oszkó Péter. A kormány ugyanakkor saját magán hajtja végre a legnagyobb arányú, mintegy 7 százalékos, 150 milliárd forintos megtakarítást. A kabinet 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol, a jövő évi büdzsé ezért az önkormányzatok számára - a központi költségvetési szervek megtakarításánál kisebb -, 6,7 százalékos spórolást ír elő, ami legfeljebb 120 milliárd forintos elvonással jár - húzta alá a tárcavezető.
Nem hihető
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a büdzsé alapproblémája, hogy már az alapszámok sem hihetők benne, emellett tervezési hibából mintegy 150 milliárdnyi tévedés szerepel benne. Rendkívül fontos tételek hiányoznak a 2010-es költségvetés tervezetéből - mondta az ellenzéki politikus, aki ezek között említette a PPP-programok áthúzódó hatásait, különös tekintettel azokra, amelyek mögött állami felelősségvállalás is van.
Kósa Lajos úgy ítélte meg, hogy a büdzsé az oktatás mellett az egészségügyi ellátásokra nézve is különösen brutális, miközben már idén is hatvanmilliárd hiányzik a gyógyító rendszerekből.
A költségvetésben a 30 milliárdos, maximum nyárig kitartó Út a munkához programon kívül nincs semmi, ami a magyarországi munkahelyek megmentését vagy gyarapodásától szolgáló érdemi intézkedés lenne - jegyezte meg Kósa Lajos, aki szerint a kormány jobban tenné, ha inkább visszavonná ezt a költségvetést, és helyette újat nyújtana be. Egy olyan korszak utolsó költségvetését tárgyalja a parlament, amely a "hiteltelenség és hazugság korszaka" volt - jelentette ki Hargitai János, a KDNP vezérszónoka. Megjegyezte: a költségvetés a közoktatásból 31,5 milliárd forintot, a szociális ellátásból 10,3 milliárd forintot, kulturális ellátásból pedig 2,9 milliárd forintot von el.
Kockázatok
Kóka János, az SZDSZ vezérszónoka szerint a költségvetési javaslatban vannak jól látható kockázatok és belső szerkezeti gyengeségek is, de az előterjesztés összességében nem távolabb, hanem közelebb viszi Magyarországot az euró bevezetéséhez. A büdzséjavaslat közelebb viszi Magyarországot a 3 százalékos hiányhoz, az alacsony inflációhoz, az alacsony kamatszinthez, valamint a kisebb adóssághoz - fűzte hozzá.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az előirányzatok realitása jórészt a jövő évi gazdasági folyamatok függvénye. Kiemelte: "hangsúlyozottan kedvező", hogy a közvetlen kiadási előirányzatok tervezetét a számvevőszék ellenőrzése szinte teljes körűen megalapozottnak minősíthette.
A vitában az ÁSZ mellett most először a Költségvetési Tanács is véleményt mondhatott a törvényjavaslatról. Kopits György, a testület elnöke elmondta: a reálgazdaság rövid távú kilátásai kedvezőbbek a kormány által feltételezettnél, ilyen értelemben a költségvetési javaslat óvatosnak tekinthető. A szakember ugyanakkor megjegyezte: a középtávú kilátásokban a tanács a kormánynál kevésbé derülátó.
