Váratlanul jó pozícióval folytatódhatnak a kétoldalú - az elnöklő Luxemburggal - és a 25-ök közötti pénzügyi egyeztetések az Európai Unióval. Erre a következtetésre jutott Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter annak alapján, hogy Brüsszelből információt kapott az eddigi tanácskozások EU-s értékeléséről. A maga módján meglepő, hogy az úgynevezett tárgyalási keretanyagban - ezt kapta kézhez a miniszter - az unió változatlanul a GDP 1,24 százalékát veszi figyelembe a 2007 és 2013 közötti időszakban is a közös forrásoknál, holott sokkal inkább arra van esély, hogy 1 százalékból gazdálkodhat a közösség. Baráth Etele március 16-án annak a véleményének adott hangot, hogy májusig lezárulhat az uniós pénzügyi egyeztetés Brüsszelben, azaz mind a versenyképességi mind a kohéziós programok sorsáról, az alapok felhasználásáról hamarosan tiszta képet alkothatunk. Számunkra hasznos, hogy a versenyképességre vonatkozó célok uniós léptékben teljességgel hasonlatosak a magyarországiakkal. Tehát a kutatás-fejlesztés versenyképessége okán a hálózatépítésre helyezi a hangsúlyt Brüsszel, mindemellett az oktatás és képzésre, a belső piacra, az európai szociális értékek védelmére szán majd tekintélyes forrásokat az EU. A kohéziós programok megnevezett prioritása a konvergencia, a regionális versenyképesség és az úgynevezett területi koncepció megvalósulása. A tárca nélküli miniszter a Brüsszelből kapott friss információk alapján kijelentette, hogy visszaigazolva látja a magyar kormányzat tevékenysége helyességét. Ugyanis Brüsszelben kifejezésre juttatták, hogy azon régiók számára, amelyek 2000 és 2006 között 2004-ben kaphattak támogatást, ám mégis kiestek bizonyos támogatásból, azoknak is objektív, fair megoldást kell kapniuk. A virágnyelven megfogalmazott uniós utalásban, a pénzügyi perspektíváról szóló részben Budapestnek üzentek, azt, hogy semmilyen hátránnyal nem kell számolnia.
A tárca nélküli miniszter arra is kitért a brüsszeli üzenetek kapcsán, hogy a lezajlott kétoldalú egyeztetések alapján kiderült, az Európai Bizottság tíz olyan szakterület fejlesztését tartja általában is szükségesnek, amilyen amúgy a magyar kormányzati programokban is hasonlóan minősítenek. Ebben a "témagyűjteményben" mint finanszírozandó keretfeltétel szerepel a közigazgatás modernizációja, a tőkepiaci eszközök bővítése, s az urbanizáció előmozdítása is. Az európai hitelintézeti fejlesztési források hatékonyabb igénybevételét, a PPP finanszírozási módszer EU-n belüli általánosabbá tételét értik Brüsszelben a tőkepiaci eszközök bővítésén. Budapest mindenesetre hasznosnak tartja, hogy az egészségügy témáját, valamint az elővárosi közlekedés fejlesztését is vegye fel az aktívabban finanszírozandó területek közé.
