Európai uniós minőségi jegyért is versenghetnek különféle jellegzetes termékcsoportok gyártói. A budapesti és a szegedi szalámi, a kalocsai paprika, a kecskeméti pálinka például már most szerepel az illetékes uniós fórum előtt. Ez a lehetőség is szerepel az unió hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési programjában, a szakminiszterek június 20-án tartott ülésén megfogalmazott tervezetében. A 2007 és 2013 közötti időszakról alakították ki álláspontjukat arról, hogy milyen módon finanszírozza az integráció büdzséje a vidékfejlesztést. Nem tévedés, a módot határozták meg, nem a mennyiséget, az mostanában nem tartózik a brüsszeli realitások közé.
Vajda László, az agrártárca uniós ügyekkel foglalkozó főosztályvezetője a brüsszeli miniszteri fórum céljáról szólva kiemelte, hogy az egyszerűsítés szükségességét elismerték a politikusok, így - tanulva az AVOP és a SAPARD gyakorlatából - egységesen kezelt mezőgazdasági és vidékfejlesztési finanszírozás lesz, de nem csupán a tervezési kettősség szűnik meg 2007-től, hanem az eddigi éves jelentések gyakorlatától is eltekint Brüsszel: 24 hónaponként kell csak aprólékos papírmunkát végezniük a tagállamok szaktárcáinál. Az Európai Unióban hagyománya van annak, hogy új, vagy újszerű fogalmak köré csoportosítanak adminisztrációs feladatokat. Most az új fogalom a tengely lett, az agrár- és vidékfejlesztési szféra rögtön három plusz egy tengelyt nevezett meg a 2007-et követő időszakra vonatkozó döntései alkalmával. Az első a versenyképesség javítását szolgáló támogatásokat takarja, a második a földvédelmet, a harmadik a vidéki életszínvonalról szóló intézkedéseket. A június 20-án ülésezett grémium arról is döntött, hogy a három tengely minimális előírásokat is jelent egyben, a támogatási forrásokból a versenyképességi célokra a rendelkezésre bocsátott összegnek minimálisan a 10 százalékát, a földvédelemre 25 százalékát, a vidék életkörülményei javítására ugyancsak 10 százalékát kell majd fordítani. A többi forrást tetszés szerint osztják szét az országok. Az EU a 4-ik tengely fogalma alatt a leader programot érti, s az első három tengely minimumába beszámítandó az itteni projektek támogatása. A leader-tengelynél a régi tagországok ellenében az újak jobb kondíciókat kapnak.
Az agrártárca uniós ügyekkel foglalkozó főosztályvezetője - a június 20-án hozott miniszteriális döntésekről számot adva a Miniszterelnöki Hivatalban egy június 29-én tartott tájékoztatón - az új intézkedésekre külön is kitért. A minőségügyi támogatásokat a gazdálkodó csoportok vehetik majd igénybe, ide tartózik az Európai Unió minőségi jegye, melyhez Magyarország eddig már tíz termékféleséget ajánlott. Ezen portékák érdekében lehet majd támogatásokért pályázni 2007-től. Az újszerű megoldással az EU "arcot ad" a termékeknek, noha a kereskedelem nemigen pártolja ezt a leendő gyakorlatot. Az új tagországok ezen túl kaphatnak még forrást termelői szervezetek létrehozásához, s arra is, hogy fejlődhessenek a félig piacra, félig önellátásra alakított szerveződések. Nagyon fontos újdonság, hogy az áfa költségként elszámolható lesz a vidékfejlesztési projekteknél. Az erdősítési támogatásoknál 70 vagy 80 százalékos aránnyal számolhatnak az érintettek, az előbbi mértékkel a mezőgazdasági üzemek kalkulálhatnak, az utóbbit meg azok vehetik fel, akik kedvezőtlen adottságú területeken telepítenek. A fiatal gazdák patronálása is kedvezőbb lesz, az eddigi 40 ezer euróról 55 ezerre nőhet az indulási támogatásuk.
